kismamáknak, kispapáknak, anyukáknak, apukáknak...és az egész családnak
Az oldal megtekintéséhez minimálisan 1024x768-as felbontás javasolt!


A kis huncut

Értelmi fejlődés  vedonoblog.hu RSS Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on Megosztás a Twitter-en Google könyvjelző Digg del.icio.us

Biztos sokan tapasztaljátok, hogy a nem rég még dédelgetett baba egyre huncutabbá válik. Egyre több mindent ért, egyre színesebben kommunikál, egyre többet kezdeményez. Izgalmas korszak ez. Persze gyermekenként a fejlődés más ütemben zajlik, ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Viszont mindegyik elindul valamilyen szinten a felfedezés útján. Mi mindent tanulnak meg fél éves kor után? Mikor van baj, mikor kell szakemberhez fordulni?


5-6 hónaposan nyúlnak a tárgyak irányába és meg is fogják azokat. 8 hónapos kor körül már mindkét kezükben tartják a játékot és szeretik összeütögetni, főleg, ha azt csattanó hang is kíséri. Kitűnő erre a célra bármilyen műanyag játék. Ha kezükbe adunk kenyérhéjat, répát stb., biztosan fogják és szájukhoz emelik, tehát elkezdenek önállóan enni.


8-10 hónaposan érdemes a játékoknak egy dobozt biztosítani, mert nagyon szeretnek kipakolni, majd elejteni, dobálni a játékot, és esetleg az üres dobozba beleülni. Legkésőbb 10 hónapos kortól amúgy is a pakolás válik a fő játéktevékenységgé. Határozzuk el, hogy mit pakolhat ki és mit nem, és legyünk ebben következetesek.


A pakoláson kívül azért ajánlanék ebben a korban néhány kornak megfelelő játékot: ilyenkor kapnak igazán szerepet a csörgők, hiszen rájön, hogy ha rázza, akkor hangot ad ki. Nagyon szeretik továbbá a nyomógombos, zenélő játékokat, a labdát, a piramisszerűen építhető játékokat, a hintát…


A beszédfejlődés területén is nagy változásoknak lehetünk tanúi. A gagyogást felváltják az egyszerű szótagok, mint bababa, mamama, dedede, majd 10 hónapos kor után elkezdenek halandzsázni és élvezik, hogy „beszélnek”. Az is előfordul, hogy előbb elkezd halandzsázni, és utána kezd el szótagokat mondani, nem kell aggódni emiatt. 10 hónaposan már odafigyelnek, ha szólnak nekik, többnyire értik a tiltást. Közel 1 évesen gyakran magunk is meglepődünk, hogy mennyi mindent értenek, például, ha kérdezzük, megmutatnak egy-egy tárgyat, próbálnak szavakat utánozni, felfigyelnek a kutyaugatásra. Megtanulnak tapsolni és pá-pát inteni. Ilyenkor már lelkesen „táncolnak” a zenére, jó kedvre deríti őket. Továbbá szeretnek keménylapos könyveket nézegetni (és rágni :-)).Másfajta szerepet kap a kukucs játék is, hiszen időközben megtanulják, hogy amit nem látnak, az is létezik. Gyakorlatilag minden elkezdi őket érdekelni, minden cselekedetünkre kíváncsiak, mindent meg akarnak ismerni. Újra mondom, hogy nagyon fontos, legyünk következetesek, hogy mit adunk oda, mit engedünk meg nekik, mert utána visszakozni már nem tudunk, csak hiszti árán, ami persze senkinek sem hiányzik. Viszont jó, ha mindig kommentáljuk, hogy éppen mit teszünk, és annak mi a veszélye, vagy miért nem engedjük, hogy játsszon vele. De bevonhatjuk őket is például: gyere, eltesszük az összehajtogatott zoknikat a helyére. Tehát az is jó, ha már ilyenkor tanítgatjuk, hogy a tárgyaknak helye van, és csak akkor vesszük elő, ha szükségünk van rá. 


Érdemes szakorvos véleményét kérni, ha 10 hónapos kor körül még mindig csak gagyog, vagy nagyon csöndben van. Ha közömbös a környezete iránt. Ha nem figyel oda többszöri felszólításra se. Ha beszélünk hozzá, éneklünk neki és elnéz.


Új hozzászólás   1 hozzászólás

1  Birdie 2015-03-19  17:33

Kedves Márti! Először is gratulálok a blogodhoz! Másodszor is segítséged, vagy inkább megnyugtatásod szeretném kérni a 10 hónapos kisfiammal kapcsolatban. A fent leírtak közül a pakolást lelkesen végzi :) Gagyarászik is lelkesen, különböző hangokat hallat (élvezi, ha utánzom a hangot), imádja a kukucs játékot még mindig. Minden tárgyat alaposan megvizsgál, figyel a nevére már régóta....DE én úgy látom, hogy nem érti egyáltalán, amit mondok neki. Pedig én úgy érzem sokat beszélek hozz. Mindig mindent "közvetítek", mondom, hogy mit csinálok mivel. Vagy próbálom mutogatni a testrészeket, magamon is, hogy jobban figyeljen, de nem tud még rámutatni, ha kérdezem hogy hol a füle pl. Nem hoz oda játékot sem, nem mutat rá, ha rákérdezek valamire, hogy hol van. Pedig ha kezébe veszi, vagy együtt játszunk vele, mindig mondom, hogy mi az éppen. Nem tudom, hogy ez az ő korában normális-e még. Ha kérdezem, hogy kér-e inni, nem reagál. (ha valamire mondom, hogy igen, akkor bólogatok hozzá) de ha meglátja a cumisüveget majd' kiugrik a bőréből úgy várja. Az egy másik dolog, hogy nem utánoz. Nem int pápát, nem nyújtja a nyelvét, nem tapsol (mondjuk tény, hogy ezt nem mutogatom neki unásig). Más gyerekek ilyen idősen olyan kis ügyik, de a fiam nem :( Ha én pápázok neki, azon maximum csak kacag. És egy hete figyel csak arra, hogy ha a könyvekben mutogatok neki dolgokat, mert eddig csak kivette a kezemből és maximum bekapta a könyvet vagy földhöz vágta. Észerevettem egyébként, hogy ha valami étlet akarok a szájába adni, nem tetszik neki. De ha a kezébe adom, akkor végül bekapja. Szereti ő felfedezni a dolgokat. Nem is gond ez a tárgyakkal, étellel...de hogy fog így beszélni? Aggódjak, vagy ilyenkor ez még normális?
A hozzászóláshoz kérem add meg az e-mail címedet!

E-mail:   


 Keresés a cikkekben