kismamáknak, kispapáknak, anyukáknak, apukáknak...és az egész családnak
Az oldal megtekintéséhez minimálisan 1024x768-as felbontás javasolt!


Apa a szülőszobán

Kispapák  vedonoblog.hu RSS Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on Megosztás a Twitter-en Google könyvjelző Digg del.icio.us

Szegény Apák! – mondhatnám, de mégsem, mert akinek gyermeke fog születni, az nem lehet szegény. Viszont azért sajnálhatjuk őket, amiért olykor nem tudnak kiigazodni hangulatváltozásainkon, képtelenek kitalálni éppen mire lenne szükségünk, pedig úgy segítenének. Végtelenül hálásak vagyunk a türelmükért, megértésükért, és igyekszünk mi is kordában tartani az érzelmeinket. De ezt a szülőszobán nem tudjuk vállalni. Túlélési trükkök következnek Apáknak a boldog együttszülésért.

Abban biztos vagyok – de tessék nyugodtan hozzászólni -, hogy az apák jobban izgulnak a szüléstől, mint az anyák. Persze mi is, de mi sodródunk az egész természetességével, és valahogy több időnk, lehetőségünk van mindenre lelkileg és fizikailag felkészülni. Ezt azért is gondolom, mert mikor lassan egy éve éjjel felébresztettem a férjem és közöltem vele, hogy be kéne menni a kórházba, ő csak ennyit válaszolt: még ne, még nem készültem fel…. :-)


Ma már a nem apás szülés a ritka, ami talán jó is, mert nagyon sok előnye van, ha egy apa jelen van a szülésnél. Egyértelműen bensőségesebb kapcsolat alakul ki az anyával és a babával egyaránt. Nagyobb tisztelettel néznek az anyákra, jobban megértik őket, jobban elfogadják, ami a kapcsolatukat pozitívan befolyásolja. Az anyáknak nagy biztonságot, lelki megerősítést jelent, ha együtt küzdhetik végig azt a néhány órát.
Viszont ne érezze magát kellemetlenül az a leendő apa vagy anya, aki az együttszülést nem szeretné. Fontos, hogy beszélgessetek előtte róla, mondjátok el a gondolataitokat, érzéseiteket ezzel kapcsolatban egymásnak, aztán fogadjátok el a döntést. Gyakran előfordul az is, hogy az apa „véletlenül” ragad bent. :-) A lényeg, hogy senki nem várja el egyetlen apától sem, hogy ezt bevállalja, egyáltalán nem lesz attól kevésbé jó apa, hogy nem volt ott a megszületés pillanatában.


Tudnotok kell, hogy a vajúdás utolsó óráiban és a szülés alatt az anyák valamilyen szinten más tudatállapotba kerülnek. Mondhatnám úgy is, hogy váratlanul megváltozhatnak, hiszen a testük működése teljes mértékben átveszi az irányítást, ami a lelki folyamatokat egy kissé megzavarja. Próbáljátok megérezni, vagy diszkréten rákérdezni, hogy mi esne jól a párotoknak.
1. Sok esetben elutasítják ilyenkor az anyák a biztató simogatást, masszírozást vagy éppen az esne a legjobban.
2. Kínáljátok néha innivalóval, vagy ennivalóval, és ha nem kívánja, ne erőltessétek.
3. Érdemes becsempészni a táskába a kedvenc zenét is, mert a legtöbb helyen lehet közben hallgatni.
4. Fontos, hogy ne beszéljetek sokat, inkább lélekben legyetek ott.
5. Ne kérdezgessetek fölösleges dolgokat, mint például, hogy nagyon fáj-e?
6. Nagyon fontos, hogy ne kritizáljátok és utasítsátok őt, hogy például: nem jól csinálod a légzést; lazíts, mert akkor kevésbé fáj stb. Inkább azt érezze rajtad, hogy maximálisan mellette állsz.
7. Ne ijedjetek meg, ha olyanokat mond, vagy kér, ami nem rá vall, vagy furcsának tűnik. Például nekem nagyon fontos volt, hogy a férjem számolja velem együtt a légzést. Ő azt mondta, hogy de látja, hogy tudom egyedül is. Én meg úgy éreztem, hogy egyedül nincs erőm, és ha nem számolok, pánikba esem. Így beleállt és folytattam velem együtt. Nagyon sokat jelentett, pedig apróság.


Természetesen az ember izgalmában azt se tudja, mit tegyen, csak kapkod, megijed, aggódik. A lényeg, hogy nem kell megfelelni az elvárásoknak! Viszont a csendes nyugalmat, szeretetteljes jelenlétet és odafigyelést érdemes megadni, hiszen ez a legnagyobb segítség egy szülőanya számára ezen a szép napon, amikor nem csak a gyermeketek, hanem egy új család is születik.



 

A hozzászóláshoz kérem add meg az e-mail címedet!

E-mail:   


 Keresés a cikkekben