kismamáknak, kispapáknak, anyukáknak, apukáknak...és az egész családnak
Az oldal megtekintéséhez minimálisan 1024x768-as felbontás javasolt!


Bölcsis leszek!

Közösségbe megy  vedonoblog.hu RSS Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on Megosztás a Twitter-en Google könyvjelző Digg del.icio.us
Augusztus van! Akik először mennek szeptembertől közösségbe, lehet, hogy már - legalábbis gondolatban - jobban készülődnek, mint, akik már „rutinosak”. A bölcsőde nem kötelező Magyarországon, csupán egy lehetőség azoknak a szülőknek, akik nem találnak más megoldást, vagy a körülményeik nem engedik meg, hogy a totyogó gyermekük óvodás korig otthon maradjon. Tudnotok kell, hogy az óvoda oktatási intézmény, előkészít az iskolai életre, játékos formában személyiséget formál, míg a bölcsőde elsősorban gyermekmegőrzési feladatokat lát el. Így nem szabad egy bölcsis gyermektől elvárni, hogy mondóka csokrokkal térjen haza, neki elsősorban játék és társasági élményei lesznek. A bölcsődei gondozás a beszoktatással kezdődik, míg óvodában ez már nem szükséges. Ez arra is figyelmeztet minket, hogy minél korábban kezdi egy gyermek a közösséget, annál több beilleszkedési problémája lehet. Erre nekünk szülőknek kell felkészülni, és elfogadni, ha esetleg mégsem úgy alakulnak a tervek, ahogy elképzeltük, mert mindenekelőtt az a legfontosabb, hogy gyermekünknek jó legyen! Hogyan készülhetünk, készíthetjük fel?

A bölcsődei beszoktatás lényege, hogy nem egyszerre, hirtelen szakítják el a gyermeket az anyától, hanem időt adnak rá, hogy egyikőjüknek se legyen annyira nehéz. Ez azt jelenti, hogy az édesanyák minden nap néhány órát együtt tölthetnek a gyermekükkel, segítenek a bölcsődei napirendhez, gondozónőkhöz, társakhoz való alkalmazkodásban. Az egyik legfontosabb, amire érdemes figyelnetek, hogy a kislányotok, vagy kisfiatok ne érezze rajtatok a bizonytalankodást, az elszakadás feszültégét. Ha már eldöntöttétek, hogy közösségbe megy, legyetek ebben határozottak, mert a gyermek rögtön érzi a szülőn, ha valami nem stimmel, és akkor nem érti, hogy miért kell neki mégis ott lennie. A kisgyermeketek számára mindenképpen nagy megpróbáltatást jelent ez a részleges elszakadás, nehéz neki megfelelni ennek a kettős életnek, mint bölcsőde és otthon, mert mindkét helyen megvannak a kialakult szokások, és azonkívül meg kell tanulni egy társas, kortársakkal való közös együttműködés követelményeit. Segíteni mindebben úgy tudtok a gyermeketeknek, hogy a nyár folyamán minél többet látogatjátok a játszótereket, játszóházakat, gyermekes baráti köröket, zenés foglalkozásokat (évközben is nagyon fontos). Többször elmentek az intézmény előtt, látva a sok kerti játékot, beszélgetve arról, hogy mindez mennyire izgalmas. Továbbá figyeltek a napirendre, úgymint a rendszeres időbeni étkezésekre, a délutáni alvás idejére, a játék idejére, hogy ne kelljen egy teljesen új rendszert megszokniuk.

Mik azok a jelek, amire érdemes odafigyelnetek a beszoktatás alkalmával? Ha gyermeketek nagyon sokat sír, agresszív cselekedetei vannak, erősen dacossá válik. Nem tud este elaludni, vagy nyugtalanul alszik, étvágytalanná válik, könnyen beteggé válik, lázas lesz, náthás lesz, fáj a feje, hasmenése lesz. Ilyenkor gondoljátok át otthon, beszéljétek át a gondozónőkkel a továbbiakat.



Kérdezzetek bátran!

Új hozzászólás   7 hozzászólás

1  p.t.ibolya 2010-07-14  10:12

Kedves Márta!
Augusztusban lesz 2 éves a lányunk, és a bölcsibe fog járni. Már be is iratkoztunk, és kicsit ott is maradtunk nézelődni, játszani. Rettentően megijedtem... Még nem szobatiszta a lányom, bár szól ha kakálni akar, néha akkor is ha pisilni, de még nem szobatiszta. Megértő volt ugyan a gondozónő, de én félek kicsit... Szépen eszik ugyan kanállal, de megnéztem az ottani ebéd menüt, és nagyon változatos - ami igazán jó - amit nem tudom meg fog-e enni a lányunk.... Vajon elalszik-e ott nyugodtan, és nem fog-e sírni... Ő nem is akart hazajönni, jól érezte magát, még sírt is amikor haza kellett indulni... Vajon ez jó jel? Ritkán megyünk vele gyerek közösségbe, de amikor gyerekek közelébe kerül örül, és el sem akar jönni mellőlük.
Nem is tudom, mit is akarok kérdezni, inkább csak engem kellene megnyugtatni, hogy ne féljek, mert rajtam kívül senki nem fél a bölcsitől... se a férjem, se a lányunk....
Homor Márta 2010-07-23  22:35

Kedves p.t.ibolya! :-) Ezek természetes anyai aggodalmak, és ez így van jól, hiszen a valamilyen szintű elszakadást elég nehéz feldolgozni egy anyának. De türelmesnek kell lenni, és bízni benne, hogy nem lesz semmi gond, hiszen a leírásod alapján valóban érett a kicsi lány a közösségi életre. Persze lesz olyan, hogy nem akar menni, vagy elfárad, vagy nem fogja megenni az ott kínált ételt, de ezek apróságok, másnap már másként lesz. Még az se lenne gond, ha nem enne szépen kanállal, de mindenesetre ehhez külön gratulálok. Viszont szobatisztának még egyáltalán nem kell lennie, de nagyon jó úton haladtok, reméljük a gondozók is segítik majd ebben. A legtöbb gyermek 3 éves kora előtt egyáltalán nem szobatiszta. Ami a legfontosabb a bölcsi kezdésekor, hogy rajtad a lehető legkevésbé érezze, hogy aggódsz miatta, hiszen akkor elbizonytalanodhat... További szép nyarat, és zökkenőmentes bölcsőde-kezdést kívánok!
2  p.t.ibolya 2010-07-28  07:14

Nagyon szépen köszönöm a támogatást, erre volt szükségem!
Üdv: P.t.Ibolya
3  Bea 2010-11-01  13:26

Szia Márta!Olyan problémánk van,hogy a kislányom (két és fél éves) Már hat hete járunk bölcsibe és még mindig nem eszik és nem is iszik:Sőt a pelenkájához sem nyúlhat a dada.Eléggé el vagyunk keseredve!Mi a véleményed?Előre is köszönöm.
Homor Márta 2010-11-02  17:51

Kedves Bea!
Ebben az esetben a legfontosabb teendő megtalálni, hogy mi válthatja ki ezt az elutasítást nála, és aztán lehetőség szerint az okot kell megszüntetni. Tudom, hogy ez nehéz, de azt javaslom, hogy ez alapján próbáljatok megoldást találni.

4  p.t.ibolya 2011-03-18  13:17

Kedves Márta!
A lányom 2 és fél éves múlt, fél éve bölcsis. A beszoktatással nem volt semmi baj, jól el van a bölcsibe, nem hisztizik ha otthagyom...szóval ezzel a részével minden rendben. A baj a gondozónénik hozzáállásával van. Több ízben előfordult, hogy amikor délután a gyerekért mentem, közölték velem, hogy lázas volt, fulladozva köhögött...stb egyszóval majdnemhogy halálos beteg. Én persze azonnal rohantam vele az orvoshoz, hogy megvizsgálja. A dokinál derült ki, hogy tulajdonképpen semmi baja nincs a gyereknek, esetleg náthás kicsit. A fő problémám az, hogy a gyerekorvos napi rendszerességgel jár a bölcsibe, és minden nap megkérdezi van-e valamelyik gyerekkel gond. És olyankor egyik gondozónő sem panaszkodik, hogy a gyerekem lázas....stb vagy bármi baja lenne. Amikor szóvá tettem, hogy engem nem is értesítenek, ha "beteg" a gyerek, és a doktornak sem szólnak, hogy nézzen rá, nem válaszoltak semmit, sőt még rám voltak mérgesek. Szóval a kérdésem az lenne, mit tehetek. A gondozónőkkel nem boldogulok, kénytelen leszek a vezetőnő felé jelezni ezeket a problémákat, de ugyanakkor attól is félek, ha ezt megteszem a gyerekemmel tolok ki, és sajnos még van fél évünk ebben a bölcsiben.
Segítségedet előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Péterné Ibolya
5  Betti 2013-08-25  15:51

Kedves Márta!Kislányom 2és fél éves,most készülünk bölcsibe,de én nagyon tartok tőle vagy inkább nehezen akarom őt elengedni. Félek attól hogy nincs pelusunk már egy éve és hátha ott nem figyelnek rá eléggé,nem kérdezik meg tőle,hogy kell-e pisilni vagy ilyesmi,szól ő de az új helyzet miatt lehet,hogy nem fog.Válaszát előre is köszönöm.
A hozzászóláshoz kérem add meg az e-mail címedet!

E-mail:   


 Keresés a cikkekben