A szoptatás örömteli élményét megkeserítheti néha, ha az fájdalommal jár. A szülés után néhány hétig természetes, hogy érzékenyebb a mellbimbó és környéke, hiszen alkalmazkodnia kell az új helyzethez, meg kell edződnie. A helyes szoptatási technika azonban sokat segíthet, hogy később ne legyen gond. Sajnos nem minden a technikán múlik, hiszen valaki alkatilag hajlamos a mellgyulladásra, a babák sem egyformán szopiznak, és még egyéb okai is lehetnek. Ahhoz viszont, hogy a problémát mihamarabb felismerjük, és kezelni tudjuk, itt van néhány gyakorlati tanács.

Emlőbimbó berepedése, kisebesedése

Az emlőbimbó berepedésének legfőbb oka a helytelen tartás, tehát ha a csecsemő szája nem a megfelelő szögben érintkezik az emlőbimbóval. Ebben az esetben kénytelen a baba a kedvezőtlen helyzetet erőteljes szopással ellensúlyozni. A másik oka lehet a túl hosszan tartó szoptatás. Ha például elalszik a baba rajta, és cumizik, vagy nem szívja már olyan erősen, így nem alakul ki a vákuum. Ha elfáradt, néhány perc után kisujjunkat a szája sarkába téve vegyük le, és vagy ringassuk még egy kicsit, vagy büfiztessük vagy ha szükséges ébresztgessük fel, ha még nem evett eleget. Elősegítheti a berepedés kialakulását az is, ha csorog a tej szoptatáson kívül. Használjunk melltartó betétet, és cseréljük rendszeresen. Fontos továbbá, hogy szoptatáson kívül sokat szellőztessük, hiszen ha száraz, könnyebben gyógyul. Érdemes akár úgy, hogy ha lepihenünk csupán egy textilpelenkát helyezzünk rá. A kisebesedett mellbimbó mellett ugyanúgy lehet szoptatni. Ha elviselhetetlenül fáj, nyugodtan használjunk néhány alkalommal mellbimbóvédőt. De mihelyt jobb a helyzet, próbáljuk meg a helyes technikát maximálisan figyelembe véve újra mellre helyezni.

Tejcsatorna elzáródás

A tejcsatorna elzáródás kiváltó oka többféle lehet. Leggyakoribb, amikor hosszabb idő eltelik két etetés között és túltelítődik a mell. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ha például a baba végre átalussza az éjszakát, akkor fel kell kelni fejni. Az anyatej termelődése néhány nap alatt beáll az új helyzetre, az esetleges kialakult „csomósodás” pedig ilyen esetben még egyszerűbben orvosolható. Elzáródást okozhat továbbá a szűk ruha vagy melltartó, nehéz válltáska cipelése, a helytelen szoptatási technika, a kimerültség, a stressz, vagy ha a baba nem hatékonyan, inkább lustábban szopik.
Felismerése igen egyszerű: fájdalmas, érzékeny csomót/csomókat észlelünk a mellünkben, és a csomó helyén bőrpír jelenik meg.
Mit tehetünk? Nagyon fontos ebben az esetben is a helyes mellretétel, és hogy többféle szoptatási pózban, gyakrabban etessünk, különösen az érintett mellből. Javasolt az enyhén meleg, nem forró és nem hideg vizes borogatás, és nagyon fontos a csomók kimasszírozása, ha a baba nem tudja megfelelően kiszívni. Masszírozni úgy kell, hogy a bal kezünkkel alátámasztjuk, és jobb kézzel, a középső három ujjunkkal, lassan, körkörösen lazítjuk fel a csomót. Ha elkezd spriccelni vagy folyni a tej, akkor már örülhetünk. Nekem nagyon bevált, és tudom javasolni mindenkinek akár az első otthoni napok folyamán is, a meleg zuhany alatti masszírozást. Nem olyan fájdalmas és kellemetlen, mint szárazon, hiszen ez is borogatásnak számít. Fontos továbbá a kényelmes ruha, a nem szorító melltartó viselése is. Ne felejtsünk el ilyenkor több folyadékot fogyasztani és többet pihenni.

Mellgyulladás (mastitis)

Mellgyulladás akkor alakul ki, ha a fenti tünetek mellé még láz, hidegrázás, végtag fájdalom levertség, gyengeség is társul. Ha a borogatás, masszírozás, pihenés mellett még másnap is lázasak vagyunk, azonnal fel kell keresni az orvost, aki antibiotikumot ír fel. A gyógyszert maradéktalanul szedjük be, hogy a visszaesést megelőzzük. Nagyon fontos tudni, hogy a szoptatást nem szabad ilyenkor sem abbahagyni, sőt, aki a legtöbbet tud tenni a gyógyulásunkért, az a kisbabánk, akit szoptatunk. Tegyük nyugodtan gyakrabban mellre, hogy teljesen kiürüljön az érintett mell.