Az oldal megtekintéséhez minimálisan 1024x768-as felbontás javasolt!
Igény szerinti szoptatás - hol a határ?
Sokan bizonytalankodnak, hogy mivel tesznek jót, ha igény szerint szoptatnak, vagy ha rendszeresen, megadott időközönként. Mindkét oldalról nagy a nyomás, hiszen ma az a szokás, hogy igény szerint szoptatjuk a babát, éjjel-nappal, amikor - szerintünk – igényt jelez. A másik oldalról, szüleink, a nagyszülők által pedig azt hallgatjuk, hogy a rendszeresség milyen fontos a kiegyensúlyozott gyermek élet számára. Mit jelent valójában az igény szerinti szoptatás? Hol a határ? Lépjünk az arany középútra!
A szoptatással, csecsemőgondozással, gyermekneveléssel kapcsolatban vannak elveink, céljaink, terveink, elképzeléseink, ami nagyon jó. Aztán megszületik a baba, és a céljaink folyamatosan változnak, az elveinket lassan feladjuk, az elképzeléseink nem jönnek be. Nem tudjuk előre milyen típusú babánk fog születni; nyugodt lesz-e vagy érzékeny, sokat sírós, jól és intenzíven szopó, vagy lustán nyammogva. Jó alvó, vagy éberen szunnyadó. A lényeg, hogy próbáljuk meg minél előbb felismerni, hogy a babánknak mikor mire van szüksége, és ahhoz alkalmazkodva elégítsük ki az igényeit. Talán mindenki tudja, hogy a baba számára az anyatej, a szoptatás az éltető táplálékon túl egy biztonságot, lelki nyugalmat is jelent. Csak az nem mindegy, hogy mikor, milyen helyzetben adjuk ezt meg neki. Ugyanis:
- ha fáj a hasa, és mellre tesszük, hogy megnyugtassuk, még inkább fokozzuk a fájdalmát
- ha nem tud elaludni, és mellre tesszük, mert ott biztos elalszik, úgy nem tanítjuk meg az önálló elalvásra, és az evéshez fogja kötni
- ha éjszaka felsír, és rögtön mellre tesszük, nem fogjuk megtudni, hogy valójában mi volt az oka a sírásának, tehát valószínűleg csak átmenetileg tudjuk megnyugtatni, viszont nem fog tudni másképp visszaaludni (ez természetesen nem a legkisebbekre vonatkozik)
- ha napközben nyugtalan, és mellre tesszük, félő, hogy túl etetjük.
Tehát hamar ki tud alakulni az általunk elgondolt igény szerinti szoptatásnál egy káosz, mikor a baba már csak a cicin nyugszik meg, és az éjszakázásnak úgy tűnik sosincs vége, apa már kénytelen kiköltözni a szobából. Idővel kiderül, hogy ez se a babának, se a mamának, se a papának nem célravezető, és további kimerülést és feszültséget szíthat a családi béke rovására.
Ahhoz, hogy viszont a családi összhangot megtartsuk, fontos egyfajta rendszer, napirend kialakítása a szoptatási időszak alatt. A babák akkor lesznek nyugodtak, ha éhesek, enni kapnak, ha fáradtak, lefektetik őket, ha közelségre, megnyugtatásra vágynak, megölelik, ringatják őket.
Tehát nem kell szigorúan betartani a 3 óránkénti szoptatást, de figyeljük, mikor éhezik meg, és akkor tegyük mellre. Általában az első hetekben másfél-két óránként igénylik az anyatejet, egy-két hónaposan 2-3 óránként, 3-4 hónaposan 3-4 óránként. Előfordul jól fejlődő, erősen szopó babánál, hogy rövid ideig szopik, de sokat, így csak 4 óránként éhezik meg. De találkozhatunk olyan babával is, aki lassabban, gyengébben szopik és hamar feldolgozza az anyatejet, így 2-3 óránként szeretne szopizni. Mindkettő teljesen normális, ideális a baba számára. Két hetes kor után éjszaka már ne ébresszük, hagyjuk őt aludni, jelezni fogja, ha éhes.
 Címkék: | anyatej, az első hónapok, csecsemő, szokások kialakítása, szoptatás, táplálás |
Új hozzászólás
24 hozzászólás 1 
Krilla 2009-11-30 13:29
Kedves Márta!
Meg szeretném kérdezni,mennyi a személyes,saját tapasztalata szoptatás-ügyben?Nem az érdekel,hogy a kórházban már sokszor félrevezetett kismamákkal mi a tapasztalata,hanem a valós élmények.Igény szerinti szopi párti vagyok,szerintem minden gyereknek joga(lenne) az anyatejhez,de több olyan ismerősöm is van,aki már a kórházból téveszmékkel jön haza.Pl:már a kórházban elment a tej-háttér:a gyerekeket agyontápszerezik abban a kórházban,már az első napokban is.Az én gyerekem úgyse tud szopni,nem kell neki a tej(közben az említett 6 hetes bőszen tátogott a cicim felé,mikor a kezemben volt,de anyukája csak egy gigászi méretű "cseresznye"cumit tömködött a szájába,hiába köpte ki mindig a baba)meg megmondták a kórházban is,hogy úgyse lesz elég tejem.Meg hogy a tápszer épp olyan jó,mint az anyatej.
Meg azért nem tud szoptatni,mert nem használ bimbóvédőt-ami igenis tud szopási zavart okozni,nekem véletlenül van ismerősöm,aki igény szerint szoptat,lassan 10 hónapja,de a gyerek nem ismeri,nem fogadja el a mellet,csak a bimbóvédőt.
Mégis,kik dolgoznak a kórházakban,rendelőkben?
Mi alapján adnak tanácsokat?
Nekem is anno megmondta egy helyettes gyerekorvos,hogy kár fejni,meg erőlködni,csak elmegy vele a nap,az 30 éve volt divat,a gyerek úgyse fog többet szopni.(kórházból kijőve 10 ml-eket evett a gyerek,sárga volt,elkülönítették,pedig a gyakori szopi-ma már tudom-azon is kicsi segített volna,de én otthon is bőszen töltögettem a tápszert,mert )SENKI nem tudta megmondani,hogy is kéne anyatejre váltani.Se a város 5 védőnője,se a gyerekorvos.Csak abban értettek egyet,hogy nem lehet elvenni a tápszert egyik napról a másikra,pár napos gyereknél se.
Jelentem,4 hósan anyatejes lett,azóta is szopik,egy korrekt útmutatással ezt pár hetesen elértük volna,s talán kevesebb problémánk lett volna,legalább a refluxszal.
(Ja,a védőnők másik nagy heppje,hogy 6 hósan el kell kezdeni a hozzátáplálást,szinte napra pontosan,bár a gyerek nem akarja.Meg hogy nyomjuk az almát,ha kicsit megáll a súly.Attól se hízik jobban,ha 2 héttel hamarabb kap almát.A túl korai hozzátápi káros hatásairól meg idejük sincs beszélni,meg néha nem is akarnak beleszólni abba se,ha 1 éven aluli gyereket kólával itatnak.Sajnos nagyon kinyílt a szemem,mióta szültem,és sok nem jót látok)
Miután megtudtam hogy a védőnői több éves képzésből talán másfél óra foglalkozik a szoptatással,nem is csodálom.Vagy más példát ne mondjak,mikor friss anyuka a kórházban szoptatna,de a lefejt tejet előtte öntik a csapba.
Ne hagyjam ki azt se,mikor a gyereket úgy hozzák ki szopira,hogy felböfögi a tápszert,amit a zárójelentésén fel sem tüntetnek.
Vagy amikor első szóra abba kellene hagyni sok "szakember" szerint a szoptatást már akár egy náthától is.(A szakember azért idézőjeles,mert saját szakmájukban ugyan szakemberek,de a szoptatásban nem)A szoptatási tanácsadó megkérdezése,ajánlása senkinek eszébe sem jut.Szinte soha.
Igaz,az én babámnak több problémája is van(melyek az első 8 hónapban nem érdekeltek komolyan senkit annyira hogy szakorvoshoz kerüljünk),a refluxa talán múlóban,az allergiáit mai napig(2 és fél éves) nem sikerült tisztázni,kezelni.Igény szerint szoptatok,nem tudom,mi lenne velem enélkül,mikor éjjel 2-3 órát is akár vakarózik,meg sír,hogy fáj a lába,keze.És a cicin legalább hamar elalszik.
Való igaz,a hasfájást okozhatja-fokozhatja a laktózban gazdag első tej,amiből úgy tud túl sok jutni a szervezetbe,hogy az anyuka idő előtt vált mellet rendszeresen.A nyűgös baba nyugtatására szopi után mindig azt javasolják,hogy az "üres" mellel nyugtasson az anyuka,amiből már csak a zsírdús hátsó tej jön,nem okozva hasfájást.
Bármennyi gondja van a gyerekemnek,nem vettem észre,hogy zsarolt volna a szoptatással.Ha éjjel ébredt,sírt,annak oka volt,ha akkor épp nem is jöttem rá.Ha nincs gondja,5 perc alatt visszaalszik a cicin.Nálunk épp az hozta az együtt alvást,hogy egyszer ahhoz is túl fáradt voltam,hogy visszategyem az ágyba(tudni kell,hogy nappal szinte semmit nem aludt,a sava ébresztette,ha más nem)mikor éjjelente 8x kelt a fogzás miatt.A fájdalomcsillapító ellenére.
Ma már tudom,hogy érzékeny gyereknél ez normális is lehet,akkoriban magam okoltam(meg néha a babát,aki még arra se képes,hogy rendesen böfögjön,ürítsen vagy aludjon,mint minden normális gyerek)de sose jutott eszembe a szopit hibáztatni.
Cáfolataim:
-Ha éjjel sír...mire felébredtem rendesen,már tudtam többnyire a hangszínből,hogy éhes vagy fáj valamije
-Mikor úgy üvöltött,hogy akár órákig nem észlelte a környezetét,sokszor kizárólag a cici nyugtatta meg.A szopi a bélmozgását is segíti tapasztalatom szerint.(és mások szerint is)
-Több anyuka véleménye szerint nem szokik rá a cicin elalvásra végleg,egy idő után ha magától nem hagyja abba,meg lehet vele beszélni,hogy nincs cici,csak összebújás,vagy új mese,vagy valami más.
-anyatejes csecsemőt nemigen lehet túletetni.A kínálat-kereslet elve szerint.A hasfájás többnyire az emésztőrendszer éretlenségéből ered.Neonatológus anno nagyon szépen elmagyarázta.(Ahogy az élettani reflux is,itt most nem írnám le,hogyan)
Ó,elnézést,hogy ilyen hosszú lett,legalább van mit olvsnia az első hozzászóláson;).
Ha valóban segíteni szeretne a kismamáknak,javaslom hogy a szopi témát(és a többit is)bontsa több altémára és alapos,több nézőpontból elemzett válaszokat próbáljon hozni.
Ez a cikk rövid,nem elég alapos és kissé félrevezetők az érvei szerintem,a magyarázat nem elég alapos.
Azzal egyetértek,hogy párhetesen már megbízhatóan jelez a baba,ha éhes.
(a nagyszülők véleményéről csak annyit hogy elég depressziós ez a társadalom,az emberek nem figyelnek egymásra,nem érzik át egymás problémáit,nem figyelnek egymásra,lassan beszélgetni se tudnak egymással-úgy,mint rég,semmikép.Hibás az állandó rohanás és teljesítménykényszer is,de az se tett jót,hogy a gyerekeknek sok helyen csend volt a neve és inkább idomítani próbálták őket,mint nevelni)
Elnézést,kicsit összevissza lett a hozzászólásom,több kis szünettel tudtam csak megírni.
Krilla 2009-11-30 13:29 Kedves Márta!
Meg szeretném kérdezni,mennyi a személyes,saját tapasztalata szoptatás-ügyben?Nem az érdekel,hogy a kórházban már sokszor félrevezetett kismamákkal mi a tapasztalata,hanem a valós élmények.Igény szerinti szopi párti vagyok,szerintem minden gyereknek joga(lenne) az anyatejhez,de több olyan ismerősöm is van,aki már a kórházból téveszmékkel jön haza.Pl:már a kórházban elment a tej-háttér:a gyerekeket agyontápszerezik abban a kórházban,már az első napokban is.Az én gyerekem úgyse tud szopni,nem kell neki a tej(közben az említett 6 hetes bőszen tátogott a cicim felé,mikor a kezemben volt,de anyukája csak egy gigászi méretű "cseresznye"cumit tömködött a szájába,hiába köpte ki mindig a baba)meg megmondták a kórházban is,hogy úgyse lesz elég tejem.Meg hogy a tápszer épp olyan jó,mint az anyatej.
Meg azért nem tud szoptatni,mert nem használ bimbóvédőt-ami igenis tud szopási zavart okozni,nekem véletlenül van ismerősöm,aki igény szerint szoptat,lassan 10 hónapja,de a gyerek nem ismeri,nem fogadja el a mellet,csak a bimbóvédőt.
Mégis,kik dolgoznak a kórházakban,rendelőkben?
Mi alapján adnak tanácsokat?
Nekem is anno megmondta egy helyettes gyerekorvos,hogy kár fejni,meg erőlködni,csak elmegy vele a nap,az 30 éve volt divat,a gyerek úgyse fog többet szopni.(kórházból kijőve 10 ml-eket evett a gyerek,sárga volt,elkülönítették,pedig a gyakori szopi-ma már tudom-azon is kicsi segített volna,de én otthon is bőszen töltögettem a tápszert,mert )SENKI nem tudta megmondani,hogy is kéne anyatejre váltani.Se a város 5 védőnője,se a gyerekorvos.Csak abban értettek egyet,hogy nem lehet elvenni a tápszert egyik napról a másikra,pár napos gyereknél se.
Jelentem,4 hósan anyatejes lett,azóta is szopik,egy korrekt útmutatással ezt pár hetesen elértük volna,s talán kevesebb problémánk lett volna,legalább a refluxszal.
(Ja,a védőnők másik nagy heppje,hogy 6 hósan el kell kezdeni a hozzátáplálást,szinte napra pontosan,bár a gyerek nem akarja.Meg hogy nyomjuk az almát,ha kicsit megáll a súly.Attól se hízik jobban,ha 2 héttel hamarabb kap almát.A túl korai hozzátápi káros hatásairól meg idejük sincs beszélni,meg néha nem is akarnak beleszólni abba se,ha 1 éven aluli gyereket kólával itatnak.Sajnos nagyon kinyílt a szemem,mióta szültem,és sok nem jót látok)
Miután megtudtam hogy a védőnői több éves képzésből talán másfél óra foglalkozik a szoptatással,nem is csodálom.Vagy más példát ne mondjak,mikor friss anyuka a kórházban szoptatna,de a lefejt tejet előtte öntik a csapba.
Ne hagyjam ki azt se,mikor a gyereket úgy hozzák ki szopira,hogy felböfögi a tápszert,amit a zárójelentésén fel sem tüntetnek.
Vagy amikor első szóra abba kellene hagyni sok "szakember" szerint a szoptatást már akár egy náthától is.(A szakember azért idézőjeles,mert saját szakmájukban ugyan szakemberek,de a szoptatásban nem)A szoptatási tanácsadó megkérdezése,ajánlása senkinek eszébe sem jut.Szinte soha.
Igaz,az én babámnak több problémája is van(melyek az első 8 hónapban nem érdekeltek komolyan senkit annyira hogy szakorvoshoz kerüljünk),a refluxa talán múlóban,az allergiáit mai napig(2 és fél éves) nem sikerült tisztázni,kezelni.Igény szerint szoptatok,nem tudom,mi lenne velem enélkül,mikor éjjel 2-3 órát is akár vakarózik,meg sír,hogy fáj a lába,keze.És a cicin legalább hamar elalszik.
Való igaz,a hasfájást okozhatja-fokozhatja a laktózban gazdag első tej,amiből úgy tud túl sok jutni a szervezetbe,hogy az anyuka idő előtt vált mellet rendszeresen.A nyűgös baba nyugtatására szopi után mindig azt javasolják,hogy az "üres" mellel nyugtasson az anyuka,amiből már csak a zsírdús hátsó tej jön,nem okozva hasfájást.
Bármennyi gondja van a gyerekemnek,nem vettem észre,hogy zsarolt volna a szoptatással.Ha éjjel ébredt,sírt,annak oka volt,ha akkor épp nem is jöttem rá.Ha nincs gondja,5 perc alatt visszaalszik a cicin.Nálunk épp az hozta az együtt alvást,hogy egyszer ahhoz is túl fáradt voltam,hogy visszategyem az ágyba(tudni kell,hogy nappal szinte semmit nem aludt,a sava ébresztette,ha más nem)mikor éjjelente 8x kelt a fogzás miatt.A fájdalomcsillapító ellenére.
Ma már tudom,hogy érzékeny gyereknél ez normális is lehet,akkoriban magam okoltam(meg néha a babát,aki még arra se képes,hogy rendesen böfögjön,ürítsen vagy aludjon,mint minden normális gyerek)de sose jutott eszembe a szopit hibáztatni.
Cáfolataim:
-Ha éjjel sír...mire felébredtem rendesen,már tudtam többnyire a hangszínből,hogy éhes vagy fáj valamije
-Mikor úgy üvöltött,hogy akár órákig nem észlelte a környezetét,sokszor kizárólag a cici nyugtatta meg.A szopi a bélmozgását is segíti tapasztalatom szerint.(és mások szerint is)
-Több anyuka véleménye szerint nem szokik rá a cicin elalvásra végleg,egy idő után ha magától nem hagyja abba,meg lehet vele beszélni,hogy nincs cici,csak összebújás,vagy új mese,vagy valami más.
-anyatejes csecsemőt nemigen lehet túletetni.A kínálat-kereslet elve szerint.A hasfájás többnyire az emésztőrendszer éretlenségéből ered.Neonatológus anno nagyon szépen elmagyarázta.(Ahogy az élettani reflux is,itt most nem írnám le,hogyan)
Ó,elnézést,hogy ilyen hosszú lett,legalább van mit olvsnia az első hozzászóláson;).
Ha valóban segíteni szeretne a kismamáknak,javaslom hogy a szopi témát(és a többit is)bontsa több altémára és alapos,több nézőpontból elemzett válaszokat próbáljon hozni.
Ez a cikk rövid,nem elég alapos és kissé félrevezetők az érvei szerintem,a magyarázat nem elég alapos.
Azzal egyetértek,hogy párhetesen már megbízhatóan jelez a baba,ha éhes.
(a nagyszülők véleményéről csak annyit hogy elég depressziós ez a társadalom,az emberek nem figyelnek egymásra,nem érzik át egymás problémáit,nem figyelnek egymásra,lassan beszélgetni se tudnak egymással-úgy,mint rég,semmikép.Hibás az állandó rohanás és teljesítménykényszer is,de az se tett jót,hogy a gyerekeknek sok helyen csend volt a neve és inkább idomítani próbálták őket,mint nevelni)
Elnézést,kicsit összevissza lett a hozzászólásom,több kis szünettel tudtam csak megírni.
Homor Márta 2009-12-01 13:54 Kedves Krilla!
Köszönöm, hogy megosztotta velünk a gondolatait. Teljesen megértem a felháborodását, örülök, hogy a leírtak ellenére nem adta fel, hogy ennyit küzdött a szoptatásért, hogy végtelen szeretettel és odaadással gondoskodott a gyermekéről, azt gondolom, nagy dolog.
Hála Istennek a gyermekek úgy is felnőnének, ha az anyjuk semmilyen segítséget nem kapna. De azért, mivel mindannyiunknak mások az igényeink, minden kisbaba/kisgyermek is teljesen más egyéniség, úgy érdemes szemezgetni a lehetőségek közül, hogy amit a saját magunk számára a legnagyobb segítségnek érzünk, arra figyelünk, és abban bízunk.
Blogom célja, hogy a saját, a munkahelyi tapasztalataim és a szakmai tudásom által sokaknak segítséget, bíztatást, irányvonalat mutassak. A kérdések, hozzászólások által van lehetőség a személyesebb tanácsadásra, de ez még mindig nem helyettesíti a saját védőnőt. A javaslatait köszönöm, ígérem, hogy sokat fogunk még „beszélni” a szoptatásról is…
A szoptatással kapcsolatos saját tapasztalataimról, élményeimről: az volt az álmom, hogy legalább fél éves korig csak anyatejjel táplálom a babámat. A valóság kicsit másként alakult: 8 hónapig tudtam szoptatni, de ha nem küzdöttem volna végig ezt az időszakot, valószínűleg már sokkal előbb át kellett volna térni a tápszeres pótlásra. Minden módszert kipróbáltam, hogy minél több tejem legyen, így sikerült. Nagy küzdelem volt, hiszen nem mindig jött be, amit mások tanácsoltak, de megérte az erőfeszítés, és remélem a következő babánál már könnyebb lesz.
Még néhány gondolat:
Minden gyermeknek nemcsak lenne, hanem van is joga az anyatejhez. Sajnos elég sok negatív hozzáállás van ezzel kapcsolatban, de tapasztalatom szerint nem ez a jellemző. Én a János kórházban szültem, ott például nem adnak tápszert a babáknak.
Nem tudom milyen forrásból tudja, hogy a védőnői képzésen ilyen kevés szó esik a szoptatásról. A Főiskolán nagyon sokat tanultunk róla, kérdés az, ki hogyan hasznosítja, adja tovább a munkája során.
A bejegyzésemből nem tudom mennyire derül ki, de én is támogatom az igény szerinti szoptatást, csupán arra szerettem volna utalni, hogy át lehet esni a ló másik oldalára, ami már se a babának, se a mamának nem jó, nem beszélve az apáról. Nemrég mesélte egy ismerősöm, aki 5 gyermeket nevel, hogy az első kettőt úgy szoptatta, hogy szinte folyamatosan, igény szerint. A harmadiknál erre már idő hiányában nem volt lehetősége, és rájött, hogy hirtelen mennyi ideje lett, ezáltal jobban oda tudott figyelni a családjára, a férjére és gyermekeire.
Örülnék, ha más is megosztaná e témával kapcsolatos tapasztalatait!
2 Andi 2010-01-29 16:03
Kedves Márta! Szeretném a segítséged kérni! A kislányom 3 kilóval született, 14 hetes korára megkétszerezte a súlyát. 100-140 ml tejet szopizott, gyakran kétóránként, éjjel is. A múlt héten borzalmasan sírt, nem tudtuk megvigasztalni. A gyermekorvos elküldött a kórházba, hogy nézzék meg a pocakját UH-gal. Mindent rendben találtak, viszont a folyamatos emésztés, az evés/sírás közbeni levegőnyelés (a hosszú büfiztetés ellenére) miatt nagyon görcsölt a hasa. A kórházban mondták, hogy szigorúan csak 3 óránként etessek. Úgy nézett ki, hogy ez nálunk nagyon jól működik, éjszaka sem kelt gyakran, aludt 5 órát is, amit még sosem. Viszont a mennyiségekkel probléma van. Hiába kap csak háromóránként, van, hogy csak 40-50 ml-t szopizik. Amikor befejezi, mindig megnézem, hogy marad e tejem és igen, van még. Mi lehet az oka az étvágytalanságnak? Meddig maradhat ez így? /Amire még én gondoltam, az a fogzás, folyik a nyála sokszor, de ezt egyik orvos sem erősítette meg./ Mit lehet ilyenkor tenni? Nagyon köszönöm! Andi
Andi 2010-01-29 16:03 Kedves Márta! Szeretném a segítséged kérni! A kislányom 3 kilóval született, 14 hetes korára megkétszerezte a súlyát. 100-140 ml tejet szopizott, gyakran kétóránként, éjjel is. A múlt héten borzalmasan sírt, nem tudtuk megvigasztalni. A gyermekorvos elküldött a kórházba, hogy nézzék meg a pocakját UH-gal. Mindent rendben találtak, viszont a folyamatos emésztés, az evés/sírás közbeni levegőnyelés (a hosszú büfiztetés ellenére) miatt nagyon görcsölt a hasa. A kórházban mondták, hogy szigorúan csak 3 óránként etessek. Úgy nézett ki, hogy ez nálunk nagyon jól működik, éjszaka sem kelt gyakran, aludt 5 órát is, amit még sosem. Viszont a mennyiségekkel probléma van. Hiába kap csak háromóránként, van, hogy csak 40-50 ml-t szopizik. Amikor befejezi, mindig megnézem, hogy marad e tejem és igen, van még. Mi lehet az oka az étvágytalanságnak? Meddig maradhat ez így? /Amire még én gondoltam, az a fogzás, folyik a nyála sokszor, de ezt egyik orvos sem erősítette meg./ Mit lehet ilyenkor tenni? Nagyon köszönöm! Andi
Homor Márta 2010-01-30 22:55 Kedves Andi!
Többször előfordulhat a szoptatás alatt ilyen mértékű változás, melynek számos oka lehet:
- a fogzás, ahogy gondoltad, mert ezáltal megváltozik az íz érzékelés néhány napig
- a napirend megváltozása, hogy most ritkábban kap, és még át kell állni a „rendszernek”
- afta vagy szájpenész a szájüregben
- fejlődési ugrás: átmenetileg kevesebbet, aztán újra többet eszik
- anyai menstruáció
Mit tudsz tenni?
- próbálj meg más szoptatási testhelyzetet
- szoptass átmenetileg két mellből, és ha marad, érdemes lefejni, hogy ne csökkenjen le a mennyisége
Ha kiegyensúlyozott, jókedvű, alszik, akkor aggodalomra nincs ok. :-) Ha nem hízik eleget, az sem baj. Légy nyugodt, ez csupán egy átmeneti időszak.
3 Kriszta 2010-02-15 13:27
Kedves Védőnő ! 14 hónapos kislányunk van . 9 hónapos koráig kb 23-tól reggel 5ig egyfolytában aludt. Majd kórházban voltunk 1 hetet vele . Azóta rendszertelenül felsír éjszaka . 1 éve kora után el határoztam hogy elválasztom fokozatosan az anyatejtől. Éjszaka persze mindig megszoptatom és rögtön bemegyek hozzá . Egyrészt nagyon fárasztó másrészt szinte már mindent megkóstoltatam vele és 9 foga van és nagy baba és nem szeretnék már tovább szoptatni . Olvastam már Spocktól Suttogótól kezve szinte mindent . Egy szobában aludt velünk 1 éves koráig mivel tényleg minden neszre felkeltem áttettem az ő szobájába . Egy hétig éjszaka egyszer kelt fel . Mostanában 2-3 hete sűrűn . Az este 11 lefekvésről lassan úgy szoktattam le hogy 7kor fürdi aztán vacsora és babazene szopizást kér mikor álmos kb 9 körül így már elálmosodik . Eddig azt is rosszul csináltam hogy fürdi után szopizás mivel a cicin mindig elaludt és fél órára rá mindig felkelt mert gondolom a tej már kevés . A tejpépet adom így most már fürdi után . A lagnagyobb problémám most az , hogy a gyerekem egy csomó ételtől eltolja a fejét . Általában ebéd. hal főzelékek , tojás . Gyümölcsöket megeszi , tejpépet is . Az orvos azt mondta ne adjunk két éves koráig tejet . Anyatej leszoktatása miatt vettem tejitalokat-bár az is tartalmaz tehéntejet- azt eszik keszel vagy kenyérrel reggelire , este meg tejpép . Volt több olyan nap hogy csak este és éjszaka adtam neki anyatejet már , mostanában meg térünk vissza kiskorához hogy egyfolytában szopizna ! Tanácstalan vagyok . Mit csináljak ? Hogyan válasszam el ? Most miért fordítja el egy csomó minden ételtől a fejét ? Eddig jó evő volt , jó étvágyú ! Kérem segítsen ! Köszönettel: Krisztina
Kriszta 2010-02-15 13:27 Kedves Védőnő ! 14 hónapos kislányunk van . 9 hónapos koráig kb 23-tól reggel 5ig egyfolytában aludt. Majd kórházban voltunk 1 hetet vele . Azóta rendszertelenül felsír éjszaka . 1 éve kora után el határoztam hogy elválasztom fokozatosan az anyatejtől. Éjszaka persze mindig megszoptatom és rögtön bemegyek hozzá . Egyrészt nagyon fárasztó másrészt szinte már mindent megkóstoltatam vele és 9 foga van és nagy baba és nem szeretnék már tovább szoptatni . Olvastam már Spocktól Suttogótól kezve szinte mindent . Egy szobában aludt velünk 1 éves koráig mivel tényleg minden neszre felkeltem áttettem az ő szobájába . Egy hétig éjszaka egyszer kelt fel . Mostanában 2-3 hete sűrűn . Az este 11 lefekvésről lassan úgy szoktattam le hogy 7kor fürdi aztán vacsora és babazene szopizást kér mikor álmos kb 9 körül így már elálmosodik . Eddig azt is rosszul csináltam hogy fürdi után szopizás mivel a cicin mindig elaludt és fél órára rá mindig felkelt mert gondolom a tej már kevés . A tejpépet adom így most már fürdi után . A lagnagyobb problémám most az , hogy a gyerekem egy csomó ételtől eltolja a fejét . Általában ebéd. hal főzelékek , tojás . Gyümölcsöket megeszi , tejpépet is . Az orvos azt mondta ne adjunk két éves koráig tejet . Anyatej leszoktatása miatt vettem tejitalokat-bár az is tartalmaz tehéntejet- azt eszik keszel vagy kenyérrel reggelire , este meg tejpép . Volt több olyan nap hogy csak este és éjszaka adtam neki anyatejet már , mostanában meg térünk vissza kiskorához hogy egyfolytában szopizna ! Tanácstalan vagyok . Mit csináljak ? Hogyan válasszam el ? Most miért fordítja el egy csomó minden ételtől a fejét ? Eddig jó evő volt , jó étvágyú ! Kérem segítsen ! Köszönettel: Krisztina
Homor Márta 2010-02-16 21:42 Kedves Kriszta!
Több problémát is felvet, megpróbálok mindenre válaszolni. Szerintem semmit nem csinál rosszul, csak a gyermekek szeretnek minket próbára tenni… :-) Valószínűleg azért eszik mostanában kevésbé jól, mert sokat szopik, ami ideig-óráig eltömíti a kis gyomrát, és nem érez éhséget. Azt javaslom, ha úgy érzi, hogy már szeretné elválasztani, semmi gond, de ez csak akkor megy, ha kitartó ebben. Döntse el, hogy melyik az a szoptatás, amit utoljára hagy el. Például az esti, mert most még könnyebben elalszik, és a hajnali, de mondjuk 5 óra előtt nem. A többi időszakban pedig hiába szeretne a kicsi lány szopizni, vonja el a figyelmét. Nem baj, ha elkezdi követelni vagy sírni, ajánlja neki föl, hogy ha szomjas ad inni, és segítsen neki megfelelő elfoglaltságot találni. Ilyenkor nagyon jó esetleg valami olyat mutatni, amit még nem látott. Ha éjszaka az elalvás és a hajnali szoptatás között felsír, kínálja meg vízzel vagy teával, adja neki oda a cumit, ha van, simogassa meg, csitítgassa, de ne vegye ki az ágyból csak akkor, ha behergelné magát. Ha megnyugodott, nyugodtan tegye vissza. Előbb-utóbb rájön, hogy nem ér el semmit, és aludni fog. Nagyon sokat segíthet még, ha ebben az időszakban édesapja megy át megnyugtatni.
Az evéssel kapcsolatban pedig azt tudná tenni, hogy egy kicsit szigorúbban tartja be az étkezési időket. Reggeli: kenyér és tej, tízórai: gyümölcs, ebéd: főtt étel, uzsonna: gyümölcs, és én lassan este is már kenyeret adnék sonkával, sajttal stb. A tejpépből már igazából kezd kinőni. A vacsorát érdemes inkább a fürdés előtt adni, hogy ne teli gyomorral feküdjön le, mert az is hatással van a nyugtalan alvásra. Tehát, ha fél 7-7 körül vacsorázik, fél 8 körül fürdik, akkor egy 8-fél 9-es szoptatással szépen eljut az elalvásig. Nem tudom, napközben hogyan alszik, de ha megoldható, segít az is az esti fektetésnél és az éjszakai hosszabb alvásban, ha délután fél 4-4-nél tovább nem alszik.
Étvágytalan lehet még fogzástól is, ilyenkor is szeretnek gyakrabban szopizni. Ha nem változik az étvágya, érdemes adni neki Vitacolan szirupot, vagy valamilyen korának megfelelő multivitamin készítményt.
4 Dia 2010-11-07 21:31
Kedves Védőnő!
A következő problémával fordulok önhöz: kislányom 2 hetes, és bár mi próbálunk napirendet kialakítani, ez a szoptatás ügyében lehetetlennek tűnik, ő ugyanis fél óránként igényelné az etetést, vagy inkább csak a cicizést. Borzasztó sírások közepette jutunk el a 2 óránkénti szopizáshoz, ami még így se 3 óra.És bár tudom valószínűleg én rontottam el valahol, most nem tudom hogyan másszunk ki belőle.Hozzáteszem az éjszakák rendbe vannak.Csak a nappalok ilyenek, így viszont nincs időm semmire.Nem tudom hogy ez egy ennyi idős csecsemőnél elfogadható-e? És ha nem hogyan tudnám húzni az időt, amíg megtanulja mikor ehet.A cumit nem fogadja el,sem a cumisüveget. Eddig tanácsként csak azt kaptam hogy hagyjam sírni... NA de két és fél órán keresztül, hát megszakad a szívem...
Dia 2010-11-07 21:31 Kedves Védőnő!
A következő problémával fordulok önhöz: kislányom 2 hetes, és bár mi próbálunk napirendet kialakítani, ez a szoptatás ügyében lehetetlennek tűnik, ő ugyanis fél óránként igényelné az etetést, vagy inkább csak a cicizést. Borzasztó sírások közepette jutunk el a 2 óránkénti szopizáshoz, ami még így se 3 óra.És bár tudom valószínűleg én rontottam el valahol, most nem tudom hogyan másszunk ki belőle.Hozzáteszem az éjszakák rendbe vannak.Csak a nappalok ilyenek, így viszont nincs időm semmire.Nem tudom hogy ez egy ennyi idős csecsemőnél elfogadható-e? És ha nem hogyan tudnám húzni az időt, amíg megtanulja mikor ehet.A cumit nem fogadja el,sem a cumisüveget. Eddig tanácsként csak azt kaptam hogy hagyjam sírni... NA de két és fél órán keresztül, hát megszakad a szívem...
Homor Márta 2010-11-12 15:29 Kedves Dia!
Ne haragudjon a megkésett válaszért, lehet, hogy azóta már magától is rendeződtek a dolgok… Sírni semmiképpen sem kell hagyni, annak még nincs itt az ideje. ;-) Azt javaslom, hogy ha továbbra is küzdelmes kivárni a 2 órát etetések között, akkor néhányszor mérje meg, hogy mennyit eszik. Hiszen lehet, hogy eleve keveset szopizik alkalmanként, és ezért éhezik meg hamar, de az is lehet, hogy más oka van. Például hirtelen eszik sokat, és megfájdul a hasa. Az újszülöttek minden problémájukat, igényüket a cici keresésével fejezik ki, ugyanis az biztos megnyugvás számukra, csak nem mindig oldja meg a problémát. Egy átlagos súllyal született újszülött 2-3 hetesen körülbelül 60-100 g között szopizik, ha ennél kevesebb eszik egy alkalommal, akkor biztos, hogy kevés neki. Ebben az esetben próbálja meg két mellből etetni, és a maradékot lefejni.
Hétvégén nagyon szép enyhe idő lesz. Menjetek bátran egy kicsit sétálni, jót fog aludni közben, így egyszer biztos nem fog fél óra múlva enni kérni… :-)
5 Kinga 2010-12-16 15:22
Kedves Márta!
Az etetéshez kapcsolodóan székletről szeretnék kérdezni. 4 hetes anyatejes kislányom széklete hol sárga, hol fűzöld. A zöldről azt olvastam, hogy emésztetlen anyatej, ami a túlevés következménye. Ez valóban így van-e, kell-e törödni vele, okoz-e bármi problémát a gyereknek a túletetés? Napközben is hosszan alszik van, hogy 4-5 órát, utána fent van 2 órát, így az alvás után és az ébrenlét után is sokat szopik, ilyenkor szokott zöldes lenni a széklet.
Köszönöm válaszát. Kinga
Kinga 2010-12-16 15:22 Kedves Márta!
Az etetéshez kapcsolodóan székletről szeretnék kérdezni. 4 hetes anyatejes kislányom széklete hol sárga, hol fűzöld. A zöldről azt olvastam, hogy emésztetlen anyatej, ami a túlevés következménye. Ez valóban így van-e, kell-e törödni vele, okoz-e bármi problémát a gyereknek a túletetés? Napközben is hosszan alszik van, hogy 4-5 órát, utána fent van 2 órát, így az alvás után és az ébrenlét után is sokat szopik, ilyenkor szokott zöldes lenni a széklet.
Köszönöm válaszát. Kinga
Homor Márta 2010-12-21 23:00 Kedves Kinga!
A zöldes széklet, ha egyszer-egyszer előfordul, az normális, hiszen ha ritkábban szopik, és egyszerre nagyobb mennyiséget, természetes, hogy nehezebben dolgozza fel. De ez semmiképpen sem túletetés. Mindenesetre, ha megoldható, célszerű lenne nappal sűrűbben etetni. Ha egymás után többször fordul elő zöldes széklet, érdemes néhány napig Normaflore-t adni neki, hogy kicsit helyre rázódjon a bélrendszere.
Boldog Karácsonyt kívánok! :-)
6 Ancsa 2011-01-27 09:51
Kedves Márti!
Elolvastam pár bejegyzésedet a szoptatással kapcsolatban, és eddig nem szerettem volna kommentet írni, de most nem bírtam megállni.Magam is védőnő vagyok, 3csemetém van igény szerint szoptattam Őket , addig amíg ők ezt igényelték(kivéve az első kisfiamat, akit egy eü .
dolgozó, konkrétan egy nőgyógyász javaslatára el kellett választanom egy gyógyszer miatt1 évesen , mint később kiderült feleslegesen) Az igény szerinti szoptatás nem csak -gondolom te is tudod- az etetést, itatást jelenti, hanem a babánk IGÉNY SZERINTI SZÜKSÉGLETEINEK KIELÉGÍTÉSÉT IS! Vagyis, hogy reagálunk jelzéseire éjjel-nappal.Ettől is válik ő jobb emberré, megtanul bízni bennünk, rajtunk keresztül a világban.
Az anyatejnek van nyugtató, fájdalom csillapító, altató hatása is, akkor miért is baj, ha csak rajtunk nyugszik meg? Kin kéne egy kis embernek megnyugodnia? Miért akkor kell mellre tenni ha megéhezik? Hisz a szoptatás nem csak ezt a szükségletet elégíti ki.
A baba hasfájását NEM A TÚLETETÉS OKOZZA .Ha valódi hasfájással állunk szemben, akkor ki kell deríteni , hogy mi okozza , de SOHA nem a szoptatás korlátozása a megoldás.
És saját tapasztalat. 3.csemetém jelenleg 18 hónapos, 90%ban szopik, napi kb 30 szor igényli ezt(24 óra) van időm a férjemre, és a másik két gyerekemre is.Sokszor úgy olvasok mesét, úgy társasozom stb, hogy ő szopizik.Minden jelzésre reagálok, velünk alszik éjjel, 3napos korától kendőben hordozom, hogy ha mosok főzök stb attól még velem lehessen.És nem azért teszem, mert én ilyen önfeláldozó vagyok, hanem mert hiszek benne, hogy Ők így jobb emberré válnak.
Sok sok gondolat, érzés kavarog még benne, de inkább javaslom ezt az oldalt
www.lll.hu
További sikeres munkát!
Üdvözlettel: Bressel-Klein Annamária
Ancsa 2011-01-27 09:51 Kedves Márti!
Elolvastam pár bejegyzésedet a szoptatással kapcsolatban, és eddig nem szerettem volna kommentet írni, de most nem bírtam megállni.Magam is védőnő vagyok, 3csemetém van igény szerint szoptattam Őket , addig amíg ők ezt igényelték(kivéve az első kisfiamat, akit egy eü .
dolgozó, konkrétan egy nőgyógyász javaslatára el kellett választanom egy gyógyszer miatt1 évesen , mint később kiderült feleslegesen) Az igény szerinti szoptatás nem csak -gondolom te is tudod- az etetést, itatást jelenti, hanem a babánk IGÉNY SZERINTI SZÜKSÉGLETEINEK KIELÉGÍTÉSÉT IS! Vagyis, hogy reagálunk jelzéseire éjjel-nappal.Ettől is válik ő jobb emberré, megtanul bízni bennünk, rajtunk keresztül a világban.
Az anyatejnek van nyugtató, fájdalom csillapító, altató hatása is, akkor miért is baj, ha csak rajtunk nyugszik meg? Kin kéne egy kis embernek megnyugodnia? Miért akkor kell mellre tenni ha megéhezik? Hisz a szoptatás nem csak ezt a szükségletet elégíti ki.
A baba hasfájását NEM A TÚLETETÉS OKOZZA .Ha valódi hasfájással állunk szemben, akkor ki kell deríteni , hogy mi okozza , de SOHA nem a szoptatás korlátozása a megoldás.
És saját tapasztalat. 3.csemetém jelenleg 18 hónapos, 90%ban szopik, napi kb 30 szor igényli ezt(24 óra) van időm a férjemre, és a másik két gyerekemre is.Sokszor úgy olvasok mesét, úgy társasozom stb, hogy ő szopizik.Minden jelzésre reagálok, velünk alszik éjjel, 3napos korától kendőben hordozom, hogy ha mosok főzök stb attól még velem lehessen.És nem azért teszem, mert én ilyen önfeláldozó vagyok, hanem mert hiszek benne, hogy Ők így jobb emberré válnak.
Sok sok gondolat, érzés kavarog még benne, de inkább javaslom ezt az oldalt
www.lll.hu
További sikeres munkát!
Üdvözlettel: Bressel-Klein Annamária
Homor Márta 2011-01-31 20:30 Kedves Ancsa!
Köszönöm, hogy megosztottad a gondolataidat velem/velünk!
7 Tünde 2011-02-03 14:33
Kedves Védőnő! Nagy kérdés számomra, hogy a 9 hetes babámat felkeltsem e enni. 3 óránként eszik, másfél órát ébren tölt, aztán alszik egy kicsit. Rendszerint a délután 3 órai etetés előtt nagyon mélyen elalszik, ekkor nem tudom, hogy felkeltsem e. Egyébként az éjszakát átalussza, reggel 6-kor eszik először. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel, Tünde
Tünde 2011-02-03 14:33 Kedves Védőnő! Nagy kérdés számomra, hogy a 9 hetes babámat felkeltsem e enni. 3 óránként eszik, másfél órát ébren tölt, aztán alszik egy kicsit. Rendszerint a délután 3 órai etetés előtt nagyon mélyen elalszik, ekkor nem tudom, hogy felkeltsem e. Egyébként az éjszakát átalussza, reggel 6-kor eszik először. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel, Tünde
Homor Márta 2011-02-07 22:48 Kedves Tünde!
Az a fontos egy 9 hetes babánál, hogy hatszor mindenképpen egyen egy nap. Ha szépen fejlődik, egyáltalán nem szükséges 3 óránként etetni minden alkalommal, bátran hagyja délután egy kicsit tovább aludni.
8 Tünde 2011-02-08 10:28
Kedves Márta,
köszönöm a válaszát.
Üdvözlettel, Tünde
Tünde 2011-02-08 10:28 Kedves Márta,
köszönöm a válaszát.
Üdvözlettel, Tünde
9 innosense 2011-02-21 18:08
Kedves Márta,
Ne haragudjon, nem akarok személyeskedni, de nem gondolja, hogy összefüggés van a 8 hónapig kínlódva szoptatás és az igény szerinti szoptatással kapcsolatos (téves) nézetei között? Nyugodt lelkiismerettel tanácsolja az anyáknak, hogy egy olyan gyakorlatot kövessenek, amely Önnél sem vált be?
innosense 2011-02-21 18:08 Kedves Márta,
Ne haragudjon, nem akarok személyeskedni, de nem gondolja, hogy összefüggés van a 8 hónapig kínlódva szoptatás és az igény szerinti szoptatással kapcsolatos (téves) nézetei között? Nyugodt lelkiismerettel tanácsolja az anyáknak, hogy egy olyan gyakorlatot kövessenek, amely Önnél sem vált be?
Homor Márta 2011-02-24 22:46 Kedves „innosense”!
Nekem, védőnőként elsődleges célom és hivatásom, hogy a kiegyensúlyozott családi életet és a gyermekek egészséges fejlődését segítsem. Gyakran tapasztaltam, hogy az oly’ sokat hangoztatott igény szerinti szoptatás fontossága sok édesanyát megzavar, félreértelmezi, nem tud az elvárásnak fizikailag és lelkileg megfelelni, ezáltal jönnek a traumák és sokszor a kapcsolatok is tönkremennek emiatt. El kell fogadnunk azt, hogy nem vagyunk egyformák, a szoptatást se tudja mindenki ugyanolyan módon megélni, átélni, és a babák sem egyformán igénylik, viszont a belső béke mindennél fontosabb. Több száz édesanyát segítettem már és segítem ma is a szoptatásban, és a minél tovább tartó szoptatásért fogok dolgozni a jövőben is.
A hozzászólásomban, amire utalt, nem azt írtam, hogy kínlódtam, hanem küzdöttem, hogy minél több anyatejjel és minél tovább tudjam táplálni a gyermekemet. Ez nem kínlódás volt, hanem egy harc a gyermekemért, amit szívesen tettem úgy, hogy igénye szerint szoptattam éjjel-nappal… Sajnos azt kevesen tudják, hogy nagyon sok olyan édesanya van, aki szinte az életét is odaadná azért, hogy szoptatni tudjon és még sem adatott neki annyi anyatej, ami elegendő lenne a gyermeke fejlődéséhez. Ezt nagyon nehéz elfogadni, éppen ezért ilyen esetben is inkább támogatást, biztatást kell adnunk.
10 mintamókus 2011-04-04 01:47
Hát, kedves Márta!
Írását olvasva először ledöbbentem. Már értem, hogy miért az a címe a bejegyzésnek, hogy "Igény szerinti szoptatás - hol a határ?" Egy kisbabát vagy IGÉNY SZERINT szoptatunk, vagy nem. Ön leírta, hogy nem kell annyira komolyan venni azokat az igényeket és nem kell annyira megbízni a babában. Ezzel Ön rengeteg édesanyát elbizonytalaníthat azzal, hogy ösztöneik által diktált cselekvéseiknek helyességét kérdőjelezi meg.
Méghogy nem tanul meg önállóan elaludni? Látott már olyan hosszú ideig (sok éven át, mondjuk 5 éves korig) szoptatott kicsit, aki később is kajával a szájában tudott csak elaludni? -vagy mit jelent az, hogy az evéshez köti az alvást? Ez éppen olyan hülyeség, mint az, hogy ha együtt alszol a gyerekeddel, nem fog soha nélküled aludni! Ki látott már olyan egészséges kamaszt, aki a szüleivel szeretne aludni?
Fontos tudni, hogy szoptatott babát nem lehet túletetni!!!! Annyit szopizhat, amennyit akar!
Ha éjszaka felsírna, mellre tenném a gyermekem, de nem sír fel, mert velem alszik és "kiszolgálja" magát (még 3 évesen is). A gyerek azért sír fel, mert biztonságra, megnyugvásra vágyik és/vagy éhes. Mindkét SZÜKSÉGLETE igen hamar kielégítődik az anyamellen. Tehát, miért is ne szopizhatna éjjel is? Sőt: van egy bizonyos életkor, kb. 7 hónapos kora után, amikor elkezd mászni és kezdi felfedezni a világot, sokszor "nem ér rá" szopizni nappal, mert minden olyan érdekes, ilyenkor éjjel pótolja be a nappal kimaradt, vagy rövidre "vágott" szopikat. Éjjelente nyugodtan, hosszasan szopizgathat (kielégítheti szopási igényét), miközben édesanyja is pihen.
Írásait olvasva egyáltalán nem csodálkozom azon, hogy Önnél idejekorán, küzdelmesen lett vége a szoptatásnak. De erről valószínűleg nem Ön tehet, hiszen valahonnan Ön is csak kapta azokat a szörnyű tanácsokat, amiket tovább ad az édesanyáknak.
Ha Ön valóban szeretne támogatni egy édesanyát abban, hogy hosszú ideig tudja szoptatni a gyermekét, akkor javaslom a www.lll.hu és a www.szoptatasert.hu oldalakat olvasásra. Ott hiteles információkat talál.
mintamókus 2011-04-04 01:47 Hát, kedves Márta!
Írását olvasva először ledöbbentem. Már értem, hogy miért az a címe a bejegyzésnek, hogy "Igény szerinti szoptatás - hol a határ?" Egy kisbabát vagy IGÉNY SZERINT szoptatunk, vagy nem. Ön leírta, hogy nem kell annyira komolyan venni azokat az igényeket és nem kell annyira megbízni a babában. Ezzel Ön rengeteg édesanyát elbizonytalaníthat azzal, hogy ösztöneik által diktált cselekvéseiknek helyességét kérdőjelezi meg.
Méghogy nem tanul meg önállóan elaludni? Látott már olyan hosszú ideig (sok éven át, mondjuk 5 éves korig) szoptatott kicsit, aki később is kajával a szájában tudott csak elaludni? -vagy mit jelent az, hogy az evéshez köti az alvást? Ez éppen olyan hülyeség, mint az, hogy ha együtt alszol a gyerekeddel, nem fog soha nélküled aludni! Ki látott már olyan egészséges kamaszt, aki a szüleivel szeretne aludni?
Fontos tudni, hogy szoptatott babát nem lehet túletetni!!!! Annyit szopizhat, amennyit akar!
Ha éjszaka felsírna, mellre tenném a gyermekem, de nem sír fel, mert velem alszik és "kiszolgálja" magát (még 3 évesen is). A gyerek azért sír fel, mert biztonságra, megnyugvásra vágyik és/vagy éhes. Mindkét SZÜKSÉGLETE igen hamar kielégítődik az anyamellen. Tehát, miért is ne szopizhatna éjjel is? Sőt: van egy bizonyos életkor, kb. 7 hónapos kora után, amikor elkezd mászni és kezdi felfedezni a világot, sokszor "nem ér rá" szopizni nappal, mert minden olyan érdekes, ilyenkor éjjel pótolja be a nappal kimaradt, vagy rövidre "vágott" szopikat. Éjjelente nyugodtan, hosszasan szopizgathat (kielégítheti szopási igényét), miközben édesanyja is pihen.
Írásait olvasva egyáltalán nem csodálkozom azon, hogy Önnél idejekorán, küzdelmesen lett vége a szoptatásnak. De erről valószínűleg nem Ön tehet, hiszen valahonnan Ön is csak kapta azokat a szörnyű tanácsokat, amiket tovább ad az édesanyáknak.
Ha Ön valóban szeretne támogatni egy édesanyát abban, hogy hosszú ideig tudja szoptatni a gyermekét, akkor javaslom a www.lll.hu és a www.szoptatasert.hu oldalakat olvasásra. Ott hiteles információkat talál.
11 mintamókus 2011-04-04 02:01
Elnézést az előző levelem hangneméért!
De legalább érezteti felháborodásomat....
mintamókus 2011-04-04 02:01 Elnézést az előző levelem hangneméért!
De legalább érezteti felháborodásomat....
12 Kriszti 2011-04-14 17:59
Láttszik a hozzászólásokból is,hogy ez az a téma,amiben mindenki nagyon okos,és a saját példájából indul ki.Én is védőnő vagyok,nagyon is szoptatás párti.A Magyar Szoptatásért egyesület több tanfolyamát is elvégeztem, ettől még nem érzem,hogy mindent tudok.Ráadásul a gyermekemet is "sikerültéves"majdnem 2 éves koráig szoptatnom.Csak azért hagytam abba,mert nekem ennyi elég volt.Nincs lelkiismeret furdalásom amiatt,hogy így döntöttem.
EMBEREK!!!Csak annyi kérésem lenne, hogy legyünk már egy kicsit toleránsak, és fogadjuk el azt is jó anyának,aki nem köti magára egész napra a gyerekét,és nem szoptatja 5 éves koráig. Akinek így jó, az tegye,de Márti nagyon helyesen írja,hogy nagyon sokfélék vagyunk és az anyasághoz is sokféleképpen állunk.Én is találkoztam már olyan anyukával,aki az egész napos és "éjjeles"szoptatás miatt a végkimerülés határán állt.Akkor annak a gyereknek jó,hogy egy örökké fáradt és flusztrált anyukája van?!
Az anyukákat az is összezavarja,hogy ezt az örökkön-örökké szopizást nyomjuk,de neki ez nem jó,és ettől ő rossz anyának érzi magát.Nem könnyű mindenkinek személyre szabott tanácsot adni.Próbáljátok ki!!!
A mi munkánk nem csak arról szól,hogy az ajánlásokat szajkózzuk,mindenkinek mindig ugyanazt.Mert akkor én most mivel szoptatás párti vagyok ítéljem el azt,aki nem is akar szoptatni,és tápszert ad.Mert ilyen is van.(És nekem nem tettszik és próbálom meggyőzni a szoptatás fontosságáról,de ha nem sikerül?!)
Márti!Nagyon jó a blogod,folytasd,ne hagyd,hogy elvegyék a kedved az okoskodók!!
Kriszti 2011-04-14 17:59 Láttszik a hozzászólásokból is,hogy ez az a téma,amiben mindenki nagyon okos,és a saját példájából indul ki.Én is védőnő vagyok,nagyon is szoptatás párti.A Magyar Szoptatásért egyesület több tanfolyamát is elvégeztem, ettől még nem érzem,hogy mindent tudok.Ráadásul a gyermekemet is "sikerültéves"majdnem 2 éves koráig szoptatnom.Csak azért hagytam abba,mert nekem ennyi elég volt.Nincs lelkiismeret furdalásom amiatt,hogy így döntöttem.
EMBEREK!!!Csak annyi kérésem lenne, hogy legyünk már egy kicsit toleránsak, és fogadjuk el azt is jó anyának,aki nem köti magára egész napra a gyerekét,és nem szoptatja 5 éves koráig. Akinek így jó, az tegye,de Márti nagyon helyesen írja,hogy nagyon sokfélék vagyunk és az anyasághoz is sokféleképpen állunk.Én is találkoztam már olyan anyukával,aki az egész napos és "éjjeles"szoptatás miatt a végkimerülés határán állt.Akkor annak a gyereknek jó,hogy egy örökké fáradt és flusztrált anyukája van?!
Az anyukákat az is összezavarja,hogy ezt az örökkön-örökké szopizást nyomjuk,de neki ez nem jó,és ettől ő rossz anyának érzi magát.Nem könnyű mindenkinek személyre szabott tanácsot adni.Próbáljátok ki!!!
A mi munkánk nem csak arról szól,hogy az ajánlásokat szajkózzuk,mindenkinek mindig ugyanazt.Mert akkor én most mivel szoptatás párti vagyok ítéljem el azt,aki nem is akar szoptatni,és tápszert ad.Mert ilyen is van.(És nekem nem tettszik és próbálom meggyőzni a szoptatás fontosságáról,de ha nem sikerül?!)
Márti!Nagyon jó a blogod,folytasd,ne hagyd,hogy elvegyék a kedved az okoskodók!!
13 Kipkop 2011-04-18 12:40
Köszönöm Kriszti hozzászólását, nálam is jobban összefoglalta, amit szerettem volna mondani.
Nem tudom, a legrosszabb tanácsnak van-e akkora romboló következménye, mint a rossz hozzáállásnak.
Sajnos ezt kell mondanom a fent kialakult "beszélgetés" kapcsán. Még akkor is, ha egy 14 hónapos (még mindig szopizó) kisfiú abszolút szoptatáspárti anyukája vagyok, ez a fajta támadó és minden kompromisszumtól mentes hozzáállás nagyon elszomorít. És azt hiszem, a legtöbbünknél nem is célravezető, sőt - ahogy Kriszti is írta - csak egy csomó frusztrációt okoz.
Márti, nagyon köszi a nyitott szemléletű hozzáállást, sokunknak segítettél már azzal, hogy a lehetséges döntések következményeire hívod fel a figyelmet, ami segít nekünk dönteni saját és a babánk igényei, vérmérséklete és minden egyebe szerint.
Kipkop 2011-04-18 12:40 Köszönöm Kriszti hozzászólását, nálam is jobban összefoglalta, amit szerettem volna mondani.
Nem tudom, a legrosszabb tanácsnak van-e akkora romboló következménye, mint a rossz hozzáállásnak.
Sajnos ezt kell mondanom a fent kialakult "beszélgetés" kapcsán. Még akkor is, ha egy 14 hónapos (még mindig szopizó) kisfiú abszolút szoptatáspárti anyukája vagyok, ez a fajta támadó és minden kompromisszumtól mentes hozzáállás nagyon elszomorít. És azt hiszem, a legtöbbünknél nem is célravezető, sőt - ahogy Kriszti is írta - csak egy csomó frusztrációt okoz.
Márti, nagyon köszi a nyitott szemléletű hozzáállást, sokunknak segítettél már azzal, hogy a lehetséges döntések következményeire hívod fel a figyelmet, ami segít nekünk dönteni saját és a babánk igényei, vérmérséklete és minden egyebe szerint.
14 Milendin 2011-08-17 16:34
Kedves Mindenki!
Ebben a témában nem fog tudni megegyezni soha a két tábor, mert teljesen eltérő a véleményük róla. Viszont én is nagyon elszomorítónak tartom, hogy a környezetemben szült anyukák közül szinte én vagyok az egyetlen aki szoptatok. Sokan már a kórházból úgy jönnek haza, hogy cumisüvegből itatnak és tápszereznek. Aztán jönnek a nagy szavak, hogy milyen hamar végig alussza az éjszakát a gyerek és milyen jókat alszik nappal is én meg itt állok leforrázva. Aztán rájöttem, hogy igen mert elvan telve a sok cukros löttytől és tápszertől. Túl van terhelve az emésztőrendszere. A szoptatás nem vérmérséklet függő, hanem akarat kérdése. Ha akarom szoptatni akkor meg fogom találni a módját. Nekem az első lányom csak akkor kért cicit ha éhes volt, három óránként szinte az első perctől kezdve mikor már beindult a tejtermelés a második lányom viszont eleinte folyton cicin volt amitől eleinte teljesen össze voltam törtem és azt hittem valami nem jól működik, de rájöttem, hogy neki ez az igénye. Most még csak két hónapos de már egyre többet elvan szopi nélkül is és boldog és kiegyensúlyozott. Az első lányom kiságyban aludt és éjszaka került mellém de ez hamar elmúlt mivel hamar végigaludta az éjszakát a második lányom első perctől velünk alszik és nem kellett a férjemnek kiköltözni a szobából vagy az ágyból. Még soha nem sírt fel éjszaka mert mellettünk van. Az első lányom fél évesen nem szopott tovább, nem fogadta el többé a másodiknál majd elválik. Én nagyon szerettem a szabadságot és azt hogy mindig azt tegyem amit akarok és amikor akarom. Mikor az ember gyereket vállal akkor ezzel azt is vállalja hogy egy időre bizony neki kell alkalmazkodnia ez megtérül idővel. Nem értem hogy mehet tönkre egy kapcsolat ahol mind a két fél akarta a babát és szeretik egymást csak a szoptatás miatt, ott az egyik ember annyira önző hogy nem érti meg nem fogja fel, hogy babának milyen fontos az anyukája és a tudat hogy mindig számíthat rá és persze az egész családjára. Nem azért szülünk gyereket hogy helyettünk egy darab gumi nyugtassa egy halom műanyag táplálja és fejlessze. A kórházban ahol szültem megsértődtek a csecsemősök mert megkérdetem hogy mertek cukros vizet adni a gyerekemnek pedig mindenkinek így kéne tennie és mindenkinek tudnia kéne, hogy egy baba sok fáradtság nem csak a szoptatás miatt és az első pár hét igenis a folyamatos szoptatásról szól mert ettől lesz megfelelő mennyiségű tej és azért is mert a baba számára ez az egyetlen biztos pont és minden sírásra szoptatással kell reagálni. Ez megterhelő igen, de minden anya tudja hogy így kell tennie csak szeretne ettől eltérő információkat is kapni hogy csökkentse a bűntudatát mikor a saját érdekében figyelmen kívül hagyja a gyermeke igényeit mondván nem jó neki ha folyton eszik, mindig csak tele van a pocakja, túletetem, csak neki akarok jót. Mikor a baba elfogadja a cicit akkor az jó neki akinek tényleg fájdalma van komoly gondja az nem fog cicizni.
Milendin 2011-08-17 16:34 Kedves Mindenki!
Ebben a témában nem fog tudni megegyezni soha a két tábor, mert teljesen eltérő a véleményük róla. Viszont én is nagyon elszomorítónak tartom, hogy a környezetemben szült anyukák közül szinte én vagyok az egyetlen aki szoptatok. Sokan már a kórházból úgy jönnek haza, hogy cumisüvegből itatnak és tápszereznek. Aztán jönnek a nagy szavak, hogy milyen hamar végig alussza az éjszakát a gyerek és milyen jókat alszik nappal is én meg itt állok leforrázva. Aztán rájöttem, hogy igen mert elvan telve a sok cukros löttytől és tápszertől. Túl van terhelve az emésztőrendszere. A szoptatás nem vérmérséklet függő, hanem akarat kérdése. Ha akarom szoptatni akkor meg fogom találni a módját. Nekem az első lányom csak akkor kért cicit ha éhes volt, három óránként szinte az első perctől kezdve mikor már beindult a tejtermelés a második lányom viszont eleinte folyton cicin volt amitől eleinte teljesen össze voltam törtem és azt hittem valami nem jól működik, de rájöttem, hogy neki ez az igénye. Most még csak két hónapos de már egyre többet elvan szopi nélkül is és boldog és kiegyensúlyozott. Az első lányom kiságyban aludt és éjszaka került mellém de ez hamar elmúlt mivel hamar végigaludta az éjszakát a második lányom első perctől velünk alszik és nem kellett a férjemnek kiköltözni a szobából vagy az ágyból. Még soha nem sírt fel éjszaka mert mellettünk van. Az első lányom fél évesen nem szopott tovább, nem fogadta el többé a másodiknál majd elválik. Én nagyon szerettem a szabadságot és azt hogy mindig azt tegyem amit akarok és amikor akarom. Mikor az ember gyereket vállal akkor ezzel azt is vállalja hogy egy időre bizony neki kell alkalmazkodnia ez megtérül idővel. Nem értem hogy mehet tönkre egy kapcsolat ahol mind a két fél akarta a babát és szeretik egymást csak a szoptatás miatt, ott az egyik ember annyira önző hogy nem érti meg nem fogja fel, hogy babának milyen fontos az anyukája és a tudat hogy mindig számíthat rá és persze az egész családjára. Nem azért szülünk gyereket hogy helyettünk egy darab gumi nyugtassa egy halom műanyag táplálja és fejlessze. A kórházban ahol szültem megsértődtek a csecsemősök mert megkérdetem hogy mertek cukros vizet adni a gyerekemnek pedig mindenkinek így kéne tennie és mindenkinek tudnia kéne, hogy egy baba sok fáradtság nem csak a szoptatás miatt és az első pár hét igenis a folyamatos szoptatásról szól mert ettől lesz megfelelő mennyiségű tej és azért is mert a baba számára ez az egyetlen biztos pont és minden sírásra szoptatással kell reagálni. Ez megterhelő igen, de minden anya tudja hogy így kell tennie csak szeretne ettől eltérő információkat is kapni hogy csökkentse a bűntudatát mikor a saját érdekében figyelmen kívül hagyja a gyermeke igényeit mondván nem jó neki ha folyton eszik, mindig csak tele van a pocakja, túletetem, csak neki akarok jót. Mikor a baba elfogadja a cicit akkor az jó neki akinek tényleg fájdalma van komoly gondja az nem fog cicizni.
15 fakanál 2011-10-25 20:18
kedves Anyukák,
csatlakozom az előttem szólókhoz, és csak röviden szerettem volna megjegyezni, hogy az ún. igény szerinti szoptatásnak szerintem is van határa. addig, amíg a szoptatás nem tér el valóságos céljától, a tkp-i táplálástól, addig rendben van, nem vonjuk meg a gyermektől az ételt, de nem igaz, hogy nem lehet túletetni a babát anyatejjel - a túletetés az túletetés, bármivel történik is, másképp miért bukná vissza a fölösleget? és miért jó az, ha idő előtt kitágul a kis gyomra, és megint csak idő előtt éri el a súlygyarapodás különböző szintjeit? másrészt, ha csak megnyugtatás végett szopiztatjuk (akár üres mellen is), akkor nem járunk messze a cumiztatástól, amely ellen épp a szoptatáspártik tábora tiltakozik a leghevesebben. attól még ugyanis, hogy nem műanyagot vesz a szájába, ugyanúgy „függőséget” alakítunk ki a babánál, mintha cumizna - és ugyanúgy szülői szabályozás alá vetjük eme megnyugtatáshoz elengedhetetlenné vált eszközét.
nagyon örülök, hogy ez az írás megszületett, mert épp azt igyekszik tisztázni, mi a követendő és mi az elvetendő a szoptatással kapcsolatos két, egymással totál ellentétes módszerben és véleményben. kár, hogy nem hónapokkal ezelőtt tévedtem ide, sok kellemetlen fejtöréstől és dilemmától megkíméltem volna magam. mert sajnos a legszomorúbb, hogy ezek a betonkemény, ellentmondást nem tűrő vélemények komoly befolyással lehetnek az épp szoptatási gondokkal küzdő, első gyermekes anyukáknak. egyik oldalról a kerületi védőnő/gyermekorvos nyomja a negyven évvel ezelőtti, Spock féle táplálási modellt, naná, hogy hamar kiderül, aligha tartható a dolog, a gyerek egész nap sír, mert éhes, persze, arról senki nem beszél, hogy vannak növekedési ugrások az első hetekben (is), és arról sem, hogy a két szopi közötti 3 óra igény szerint nyugodtan lehet 2 óra is, vagy másfél, főleg ha a baba még nem profi a szopizásban. ilyenkor az anyuka kétségbeesetten keres rá a neten valami alternatív megoldásra, és mit talál? a homlokegyenest ellenkezőt, mint követendő modell. az még csak hagyján, hogy megrendül a hite a rendelkezésére álló szakemberek hozzáértésében, de frankón tanácstalan lesz, mert hát hogyan lehet hiteles valami, aminek az ellenkezője is igaz? arról nem is beszélve, hogy kipróbáltan rendszerint egyik módszer sem válik be 100%-osan: az időre etetés nem mindig tartható, a szinte folyamatos szopiztatás vagy nem megoldható, vagy nem vezet célhoz, mert a szélképződés miatti hasfájás nem kúrálható újabb adag anyatejjel, csak időben eltolható a fájdalomreakció, míg aztán a nap végére, mikor már a baba frankón EGYFOLYTÁBAN sír, és vagy le sem vehető a ciciről, vagy el sem fogadja azt, tízszer akkora lesz a probléma. és akkor nem beszéltem a jópár egyéb sírást kiváltó tényezőről, amelyek az újszülött babákat érik nap mint nap, és amelyek szintén nem kúrálhatók anyatejjel.
szóval NEM megoldás a szopi minden jellegű bajra és fájdalomra, csak és kizárólag az éhség enyhítésére, illetve a megnyugtatásra – mely utóbbi sokszor tüneti kezelésnek felel meg. ebben esetben pedig a cici nem lesz más, mint egy bio-cumi, amivel betömjük a pici száját, és azt hisszük, ha már nem sír, nincs probléma. az anyukák többsége nem helyből tagadja meg az igény szerinti szopit, sőt, nagyon is örülne, ha egy jól bevált eszközzel bármikor el lehetne csendesíteni a kisbabát, de hamar rájön, hogy ez nem működik csodaszerként, és csalódottabb lesz, mint előtte volt.
arról pedig, hogy mi van, ha az anyuka képtelen (vagy nem hajlandó) ezt a maratoni (lánc)szopiztatást bevezetni, nem tudok érdemben nyilatkozni, magam ugyanis kipróbáltam - sikertelenül. de hiszem és vallom, hogy lehet jó anyuka, és szerető gondját viselheti gyermekének valaki akkor is, ha nem szopiztatja gyermekét 1. egész nap; 2. ötéves koráig; 3. egyáltalán. amúgy nem bántásból, de az a véleményem, hogy ötéves gyerek szopiztatása enyhén szólva baromi egészségtelen a gyermek szellemi és lelki fejlődése szempontjából, és nem hiszem, hogy ez lenne a megoldás arra, hogy elkerüljük a gyermeknél az elválasztás okozta traumákat.
mi végül megmaradtunk a kicsit időhöz kötött, kicsit kötetlen (baba-diktálta) étkezésnél, és így teljesen jó mindkettőnknek. de (ismét nem szándékszom senkit megsérteni) azt az érzelmi és intellektuális nyomást amit a vaskalapos védőnőm + a bután egyoldalú láncszopiztatók tábora kínálta dilemma okozott nekem a szülés utáni első hetekben, nem kívánom senkinek.
fakanál 2011-10-25 20:18 kedves Anyukák,
csatlakozom az előttem szólókhoz, és csak röviden szerettem volna megjegyezni, hogy az ún. igény szerinti szoptatásnak szerintem is van határa. addig, amíg a szoptatás nem tér el valóságos céljától, a tkp-i táplálástól, addig rendben van, nem vonjuk meg a gyermektől az ételt, de nem igaz, hogy nem lehet túletetni a babát anyatejjel - a túletetés az túletetés, bármivel történik is, másképp miért bukná vissza a fölösleget? és miért jó az, ha idő előtt kitágul a kis gyomra, és megint csak idő előtt éri el a súlygyarapodás különböző szintjeit? másrészt, ha csak megnyugtatás végett szopiztatjuk (akár üres mellen is), akkor nem járunk messze a cumiztatástól, amely ellen épp a szoptatáspártik tábora tiltakozik a leghevesebben. attól még ugyanis, hogy nem műanyagot vesz a szájába, ugyanúgy „függőséget” alakítunk ki a babánál, mintha cumizna - és ugyanúgy szülői szabályozás alá vetjük eme megnyugtatáshoz elengedhetetlenné vált eszközét.
nagyon örülök, hogy ez az írás megszületett, mert épp azt igyekszik tisztázni, mi a követendő és mi az elvetendő a szoptatással kapcsolatos két, egymással totál ellentétes módszerben és véleményben. kár, hogy nem hónapokkal ezelőtt tévedtem ide, sok kellemetlen fejtöréstől és dilemmától megkíméltem volna magam. mert sajnos a legszomorúbb, hogy ezek a betonkemény, ellentmondást nem tűrő vélemények komoly befolyással lehetnek az épp szoptatási gondokkal küzdő, első gyermekes anyukáknak. egyik oldalról a kerületi védőnő/gyermekorvos nyomja a negyven évvel ezelőtti, Spock féle táplálási modellt, naná, hogy hamar kiderül, aligha tartható a dolog, a gyerek egész nap sír, mert éhes, persze, arról senki nem beszél, hogy vannak növekedési ugrások az első hetekben (is), és arról sem, hogy a két szopi közötti 3 óra igény szerint nyugodtan lehet 2 óra is, vagy másfél, főleg ha a baba még nem profi a szopizásban. ilyenkor az anyuka kétségbeesetten keres rá a neten valami alternatív megoldásra, és mit talál? a homlokegyenest ellenkezőt, mint követendő modell. az még csak hagyján, hogy megrendül a hite a rendelkezésére álló szakemberek hozzáértésében, de frankón tanácstalan lesz, mert hát hogyan lehet hiteles valami, aminek az ellenkezője is igaz? arról nem is beszélve, hogy kipróbáltan rendszerint egyik módszer sem válik be 100%-osan: az időre etetés nem mindig tartható, a szinte folyamatos szopiztatás vagy nem megoldható, vagy nem vezet célhoz, mert a szélképződés miatti hasfájás nem kúrálható újabb adag anyatejjel, csak időben eltolható a fájdalomreakció, míg aztán a nap végére, mikor már a baba frankón EGYFOLYTÁBAN sír, és vagy le sem vehető a ciciről, vagy el sem fogadja azt, tízszer akkora lesz a probléma. és akkor nem beszéltem a jópár egyéb sírást kiváltó tényezőről, amelyek az újszülött babákat érik nap mint nap, és amelyek szintén nem kúrálhatók anyatejjel.
szóval NEM megoldás a szopi minden jellegű bajra és fájdalomra, csak és kizárólag az éhség enyhítésére, illetve a megnyugtatásra – mely utóbbi sokszor tüneti kezelésnek felel meg. ebben esetben pedig a cici nem lesz más, mint egy bio-cumi, amivel betömjük a pici száját, és azt hisszük, ha már nem sír, nincs probléma. az anyukák többsége nem helyből tagadja meg az igény szerinti szopit, sőt, nagyon is örülne, ha egy jól bevált eszközzel bármikor el lehetne csendesíteni a kisbabát, de hamar rájön, hogy ez nem működik csodaszerként, és csalódottabb lesz, mint előtte volt.
arról pedig, hogy mi van, ha az anyuka képtelen (vagy nem hajlandó) ezt a maratoni (lánc)szopiztatást bevezetni, nem tudok érdemben nyilatkozni, magam ugyanis kipróbáltam - sikertelenül. de hiszem és vallom, hogy lehet jó anyuka, és szerető gondját viselheti gyermekének valaki akkor is, ha nem szopiztatja gyermekét 1. egész nap; 2. ötéves koráig; 3. egyáltalán. amúgy nem bántásból, de az a véleményem, hogy ötéves gyerek szopiztatása enyhén szólva baromi egészségtelen a gyermek szellemi és lelki fejlődése szempontjából, és nem hiszem, hogy ez lenne a megoldás arra, hogy elkerüljük a gyermeknél az elválasztás okozta traumákat.
mi végül megmaradtunk a kicsit időhöz kötött, kicsit kötetlen (baba-diktálta) étkezésnél, és így teljesen jó mindkettőnknek. de (ismét nem szándékszom senkit megsérteni) azt az érzelmi és intellektuális nyomást amit a vaskalapos védőnőm + a bután egyoldalú láncszopiztatók tábora kínálta dilemma okozott nekem a szülés utáni első hetekben, nem kívánom senkinek.
16 Neela 2012-08-28 13:07
Eleg szeles skalan mozognak a hozzaszolasok. Hozzateszem a legelejen, en nem otthon (Magyarorszagon) voltam terhessegem/ szulesem alatt, es a kisfiam sem ott no fel. Itt is az igeny szerinti szoptatast ajanljak, ami ha orankent van, akkor orankent (a gyerek kb. 4 hetes koraig) utana javasolt a ritkabb, de nalunk nem volt annyira rendszer benne, mert ejjel ritkabban evett, igy este surubben evett, hogy kibirjon 5-6 orat mar par hetesen; nem akadt fent egyik szuleszno/vedono sem, a kisfiam szepen fejlodott/fejlodik. Es igen, szules elott nagyon egyszeru volt, hogy persze szoptatni fogom, stb... fel sem merult, hogy ezert majd kuzdeni kell, hiszen ikertesom 3 gyereket felnevelt ugy, hogy napi szinten fagyasztott le tejet, fejt le, es adta oda vki amikor o nem volt otthon, stb...; a sors nem igy hozta; en igenis napi szinten megdolgozok azert, hogy legyen eleg tej szamara (nagy baba, most volt 4 honapos) lemondok dolgokrol, hogy a tejjel ne legyen gond (sokat sportoltam meg kismamakent is, most viszont inkabb csak setalok futas helyett, hogy nehogy gond legyen) ejjel felkelek hozza (2 hete eleg surun, mert vmi megvaltozott, es most bizony 3-max. 4 orankent ejjel is ker enni; 1 fog mar kint van, igy ez miatt is kezdodthetett) szoval igen, van olyan, hogy az ember nem olyan szerencses, hogy omlik a tej, hanem igenis minden adagert meg kell "kuzdeni" dolgozni; en kezdetektol hiaba fejtem, nem volt mit, kisfiam bepuszilt mindent; de elfogadtam, orulok, hogy szepen fejlodik es van annyi tej, ami most kell neki; majd 2 honap mulva elkezdem a melletaplalast, addig viszont akarmennyit kell is dolgoznom a tejert, csak azt kap.Akinek sok teje van, oruljon, es nem kell a lelkebe gazolni annak, aki nem tud szoptatni pedig nagyon akar (barati korben van ilyen sajnos) vagy aki kemenyen kuzd minden szopiert.
Neela 2012-08-28 13:07 Eleg szeles skalan mozognak a hozzaszolasok. Hozzateszem a legelejen, en nem otthon (Magyarorszagon) voltam terhessegem/ szulesem alatt, es a kisfiam sem ott no fel. Itt is az igeny szerinti szoptatast ajanljak, ami ha orankent van, akkor orankent (a gyerek kb. 4 hetes koraig) utana javasolt a ritkabb, de nalunk nem volt annyira rendszer benne, mert ejjel ritkabban evett, igy este surubben evett, hogy kibirjon 5-6 orat mar par hetesen; nem akadt fent egyik szuleszno/vedono sem, a kisfiam szepen fejlodott/fejlodik. Es igen, szules elott nagyon egyszeru volt, hogy persze szoptatni fogom, stb... fel sem merult, hogy ezert majd kuzdeni kell, hiszen ikertesom 3 gyereket felnevelt ugy, hogy napi szinten fagyasztott le tejet, fejt le, es adta oda vki amikor o nem volt otthon, stb...; a sors nem igy hozta; en igenis napi szinten megdolgozok azert, hogy legyen eleg tej szamara (nagy baba, most volt 4 honapos) lemondok dolgokrol, hogy a tejjel ne legyen gond (sokat sportoltam meg kismamakent is, most viszont inkabb csak setalok futas helyett, hogy nehogy gond legyen) ejjel felkelek hozza (2 hete eleg surun, mert vmi megvaltozott, es most bizony 3-max. 4 orankent ejjel is ker enni; 1 fog mar kint van, igy ez miatt is kezdodthetett) szoval igen, van olyan, hogy az ember nem olyan szerencses, hogy omlik a tej, hanem igenis minden adagert meg kell "kuzdeni" dolgozni; en kezdetektol hiaba fejtem, nem volt mit, kisfiam bepuszilt mindent; de elfogadtam, orulok, hogy szepen fejlodik es van annyi tej, ami most kell neki; majd 2 honap mulva elkezdem a melletaplalast, addig viszont akarmennyit kell is dolgoznom a tejert, csak azt kap.Akinek sok teje van, oruljon, es nem kell a lelkebe gazolni annak, aki nem tud szoptatni pedig nagyon akar (barati korben van ilyen sajnos) vagy aki kemenyen kuzd minden szopiert.
Homor Márta
védőnő
..nem csak mondom..
élem is!
Legnépszerűbb bejegyzések:
Hirdetések
Keresés a cikkekben
